Jó volna végre
lenni vagy nem lenni: már
sok a kevésből.
A víz még a kövön keresztül is kivájja az útját. És ha elakad, új rést talál magának.
Ellenkezik a természetemmel, hogy bármit is befejezetlenül hagyjak, így aztán este nem tudok lefeküdni addig, amíg meg nem oldom a magamnak aznapra kiosztott feladatot.
A célodnak olyan fontosnak kell lennie számodra, hogy egyszerűen ne tudj megfeledkezni róla, és a megvalósulás iránti vágyadnak annyira erősnek kell lennie, hogy képtelen légy elengedni a gondolatát, míg az testet nem ölt.
Szívós alkat vagyok, sosem adom fel a küzdelmet.
Mindent, amit valaha a főzésről tanultam, úgy szereztem meg, hogy először padlóra küldtek, majd onnan felálltam. Megrázod magad és visszatérsz egy jobb recepttel vagy prezentációval.
Ha az élet nehézségei miatt a padlón kötsz ki, két választásod van. Lent maradsz, vagy felállsz, leporolod a nadrágodat, s emelt fővel továbbmész. Én az utóbbi mellett döntöttem. Valószínűleg néhányszor még fel kell majd tápászkodnom ebben az életben. Biztos vagyok benne, hogy meg is teszem.
Minden bajnok úgy vált azzá, hogy sosem volt hajlandó feladni.
Soha ne hagyd, hogy a kortársak véleménye befolyásoljon. Rendületlenül haladj tovább saját utadon, anélkül, hogy a kudarc vagy a siker elterelné figyelmedet.
Nem az a fontos, milyen gyorsan futsz, sőt az sem, hogy milyen kecsesen. A lényeg a kitartás, hogy talpon maradj, és bármilyen lassan is, de haladj előre.
Nem akartam feladni. Nem ilyen a természetem. Nem tudom, hogyan kell. Nincs kifogás. Ha beüt a fájdalom, nincs mit tenni. El kell fogadni. Csak fájdalom.
A tehetség és az elszántság képes akár szupersztári magasságokba is repíteni az embert.
Hogy mennyi esélyünk van a sikerre, annak vajmi csekély köze van az életkorunkhoz. Csak az számít, hogy hajlandók vagyunk-e újra és újra próbálkozni, hogy elérjük az áttörést.
Amikor úgy éreztem, hogy nincs tovább, kényszerítettem magamat a továbbhaladásra. Sikeremet a kitartásnak, nem a szerencsének köszönhetem.
Ha a poklon mész keresztül, csak menj tovább!
Elárulom a titkot, ami segített nekem, hogy célba érjek: az én erőm egyes egyedül a makacs kitartásomban van.
Ha nem tudsz repülni, hát fuss. Ha nem tudsz futni, hát gyalogolj. Ha nem tudsz járni, hát mássz. Bármit is teszel, nem állhatsz meg: menned kell az utadon előre.
Indulj el, és ne állj meg! Ha az első lépések kicsik és esetlenek, akkor se add fel, menj tovább és nyújtsd meg őket, amennyire csak lehet, mindaddig, amíg az apró lépéseket fel nem váltják a hosszú, magabiztos, határozott léptek! Légy önmagad jószívű és támogató mentora! Ha esetleg elakadsz, hagyj időt magadnak, rendezd a soraidat, de mindenképp folytasd az utat! Képzeld azt, hogy egy jóbarát, vagy egy szeretett személy felkészítésében veszel részt, és bánj úgy magaddal, ahogy vele bánnál, ha a helyedben lenne! A legjobb edzők türelmesek, megértők, képesek megbocsátani és inspirálják a tanítványaikat. Legyél saját magad edzője, lelkesítsd, és ünnepeld magad a partvonalról!
A boksz már csak pihenés. Amikor ringbe szállok valaki ellen, az a vakáció. De az edzőteremben újra meg újra végre kell hajtanom feladatokat, amíg minden porcikám sajog, és a lelkem mélyén azt érzem, hogy soha többé nem akarom ezt csinálni. Nem szabad odafigyelni ezekre a hangokra.