A kételkedők folyamatosan munkára sarkalltak, hogy még jobban dolgozzak. De azoknak is sokat köszönhetek, akik már a gimnáziumban elhitették velem, hogy kutató lehetek. Kisújszálláson nekem ez magamtól nem jutott volna az eszembe. Hittem a biológiatanáromnak, és sikerült. Szurkolók is kellettek ahhoz, hogy idáig jussak. Azaz mindenkinek köszönhetünk valamit.
Tudok őszintén örülni mások felfedezéseinek, kíváncsi vagyok rá, érdekel. Nekem soha nem az volt a célom, hogy hosszabb legyen a CV-m vagy vastagabb a pénztárcám. Voltam nagyon mélyen is. Amikor lefokoztak, nem keseregtem sokáig, örültem a szabadságnak. (…) Csak arra koncentráltam, amin tudok változtatni. Hogy a másik fizetésemelést kap, saját labort, azon miért stresszelném magam, az teszi tönkre az embereket. Tudom, mennyire nehéz ilyen környezetben dolgozni. A saját csapatom is arra ösztönzöm, hogy ne értem vagy a BioNTech-ért dolgozzanak, hanem saját magukért, azért mert tudni, látni, megismerni akarnak.
A nap végén sokkal többet tudunk elviselni, mint azt gondolnánk.
Kívülről sokan azt hihetik, könnyen jöttek a sikerek, mert tehetséges voltam, de ez egyáltalán nincs így. Nem hiszem, hogy sokan elviselték volna azt, amit én elviseltem. És elég csak arra gondolni, mennyire beleöltem minden időmet a fociba, vagy épp milyen nevelést kaptam – de mindez kellett ahhoz, hogy ma itt legyek, ahol.
Erősnek kell lenni, alázatosnak, a nagyszerű dolgok csak akkor hullanak a lábad elé.
Nincs olyan különleges erejű és olyan egészségű ember, akin a gyengébb, de egészségére ügyelő, s erejét okos mérséklettel használó végül ki ne foghatna.
Ne állj meg, ha fáradt vagy, akkor állj meg, ha végeztél.
Van néhány tulajdonság, amely közös, illetve közös kell, hogy legyen a diákokban, az oktatókban és a miniszterelnökökben, elvégre az államvezetés is egy szakma, még pontosabban egy szakma is. Az első és talán legfontosabb közös tulajdonság a kíváncsiság. Az a képesség, amelynek segítségével egy-egy régi problémát mindig képesek vagyunk új nézőpontból megvizsgálni. A második tulajdonság a kreativitás, mert ha már látunk egy problémát, akkor ne menjünk el mellette, kezdjünk vele valamit, keressünk rá megoldást. A harmadik fontos tulajdonság a kitartás. E nélkül egy-egy nehézség vagy kudarc után félbehagynánk az egészet, de mi, szakmunkások mindig újra és újra nekimegyünk annak a problémának, amely nem adja magát könnyen vagy olcsón. És végül a negyedik fontos képesség az együttműködés, mert egyedül, család, tanárok, barátok és kollégák nélkül senki sem tud maradandót alkotni. Kérem, tisztelt Diákok, jegyezzék meg: kíváncsiság, kreativitás, kitartás és együttműködés. Ez a siker kulcsa!
(Részlet a 16. Szakma Sztár fesztivál megnyitóján elmondott beszédéből – 2023. április 24.)
Elfogadom, hogy lehetnek rossz sorozatai az embernek, de ettől nem szabad feladni.
Nincs menekvés! Élni s lenni kell,
Fájdalmakban is magasodva,
És nem cserélni soha senkivel!
Az állhatatosság nyers, egyszerű, primitív ereje az akarat világának koronázatlan királynője.
Egy üzletembernek arra is fel kell készülnie, hogy vesztesége lesz – mert elkerülhetetlen. És ha összetörik és feladja, az már régen rossz. Úgyhogy nekimentem és azt mondtam majd lesz másik – és lett másik.
Ameddig véges szellemi és fizikai erőmből futja, küzdök. Soha nem leszek közömbös, kishitű vagy lemondó. […] Ha magamra maradok is itt – vállalom.
Céljaim, terveim vannak, és rendben, fegyelemmel szeretem megvalósítani ezeket. Engem nem lehet megállítani, ha elindulok.
Veszíteni egy dolog, és feladni megint más.
Grazi éveim alatt valósággal mániámmá vált, hogy amit egyszer elkezdtem, azt be is fejezzem, ez azonban gyakran komoly megpróbáltatások elé állított. Egy alkalommal például elkezdtem olvasni Voltaire műveit, de a legnagyobb megdöbbenésemre kiderült, hogy ez a szörnyeteg közel száz, vastag, apró betűs kötetet írt, miközben hetvenkét csésze feketekávét ivott meg naponta. Végül is kiolvastam mindet, de amikor az utolsó könyvet letettem, bár nagyon büszke voltam magamra, de azt mondtam, hogy soha többé!
Ha a gyermek az első esés után felhagyna a próbálkozással, sosem tanulna meg járni.
Az ember életében a kitartás az egyik legfontosabb dolog, a másik meg a szerencse: a golfban ismert a mondás, inkább szerencsés, legyek, mint jó. Én nem egyszer voltam szerencsés is, az biztos.
Jó volna végre
lenni vagy nem lenni: már
sok a kevésből.
A víz még a kövön keresztül is kivájja az útját. És ha elakad, új rést talál magának.
