A vizualizálás lehetővé teszi az elméd számára, hogy megragadj egy lehetőséget: így amit el tudsz képzelni, azt lehetségesnek is látod.
Szállni kéne szárnyak nélkül,
Álmodozni álmok nélkül.
Ismered, ugye az érzést, amikor gyerek vagy, a képzeleted határtalan, és tényleg hiszel a csodában? Én azt gondoltam, hatalmas képességeim vannak.
Ha az ember szerencsés, egyetlen fantáziaképe milliónyi valóságot képes átformálni.
Tudjál álmokra várni,
ahogy ők tudnak várni rád,
az éber csak így nem
csalja meg magát.
A borzalom olvasása végül ugyanolyan adrenalinömlésre vezet, mint a borzalom maga. A könyvvilág nem külön világ, folyékony a határvonal – a tintán keresztül folyik bele a mozgások képe. A képzelet maga sem varázsol újat – csak a meglevőt önti át egy szerényebb vagy kívánatosabb formába.
Amikor tudatosan belevágsz, hogy elkezded irányítani a figyelmedet, amit meg kell tenned, ha szeretnéd sikeresen megváltoztatni a megfigyelt események menetét, akkor rájössz, hogy milyen kevés irányítást gyakoroltál a képzeleted fölött, mert eddig azt az érzékszervi benyomások és a meddő hangulataid árapályán való sodródás uralták.
Választhatsz, hogy vagy megmaradsz az önmagadról alkotott jelenlegi elképzelésedben (egy olyan embernek, aki csak vágyódik a szabadság, az egészség és a biztonság után), vagy úgy döntesz, hogy saját megváltásod eszközévé válsz, és annak képzeled magad, aki lenni akarsz, így teljesítve be a vágyadat és váltva meg önmagadat.









