A kokain Isten üzenete arról, hogy túl sok pénzt keresel.
Az embernek előbb Istent kellett megtalálnia, hogy megtalálhassa az ördögöt.
Isten nem oszlik részekre, ezért mindenki az Egyetlen Létező kivetülése.
Akármerre veted e temérdek mindenségben tekinteteidet, mindenfelől egy végetlenül bölcs, nagy és jó, de egyszersmind megfoghatatlan lény jelenségei sugárzanak feléd. A legmesszebb s legközelebb, legnagyobb és legparányibb alakban, egyenként és egyetemleg, lehetetlen célra sietést és célra jutást, származatban és enyészetben örök fenntartási rendszert nem látnod.
Isten nem akar mást, csak a mi megszentelődésünket, és mindent azért ad — szorongatást, vigasztalást és kísértést egyaránt —, hogy megszentelődjünk általuk. És ezért a hívő lélek türelmes, mert nem siránkozhat és nem is szabad siránkoznia a saját javán.
Állapítsuk meg: „Vagy van Isten, vagy nincs.” Mármost melyik felfogás mellé álljunk? Az ész ebben nem dönthet: végtelen káosz választ el bennünket. E végtelen távolság legvégén szerencsejáték folyik, s az eredmény fej vagy írás lesz. (…) Mérlegeljük, mit nyerhet vagy veszíthet, ha fejre, vagyis arra fogad, hogy van Isten. Értékeljük ezt a két eshetőséget: ha nyer, mindent megnyer; ha veszít, semmit sem veszít. Fogadjon hát habozás nélkül arra, hogy van.
Az őszinte ember Isten legnemesebb műve.
Minden, amit látsz az életben, Isten méhéből született. Isten túl van a mi és ők, a szeretet és ellenszenv kategóriáin.
Az egyetlen végtelen, mindentudó, mindenható lénynek semmiféle célt nem kell elérnie.
A test, amit Isten adott számomra, egyszerűen erre a sportra lett teremtve. Nem tudom, miért én vagyok a kiválasztott, hogy képviseljem ezt a sportot. Nem én választottam magamnak, Isten adta számomra.
A legtöbb vallás tanításai szerint Isten felel mindenért, ami ebben a világban létezik, és ami engem illet, teljes mértékben egyetértek ezzel a kijelentéssel. Társteremtőkként azonban nekünk, embereknek kell felelünk azért, AMIT Isten a mi életünkben tesz.
Az élet a legnagyobb csoda. Száznál valamivel több kémiai elem úgy rendeződött össze, hogy a majdnem semmi életre kelt: megmozdult, válaszolt, megsokszorozta önmagát. Hogy ki vagy mi volt a rendező, nem tudjuk. Az egyik hisz az anyagi világ felsőbb elrendezettségében, az isteni akaratban, a másik pedig ezzel szemben a véletlen teremtő valóságában. Az élet alig magyarázható csoda, így okszerű, hogy a csoda mögött is csodát keressünk. Minden kultúra megtalálta saját Istenét az élet, a rend végső forrásaként. Az élet teremti az Istent, vagy az Isten teremti az életet? A kérdés válasz nélkül is a létező világ, más életének elfogadásában, a szeretetben nyer evilági, végül praktikus értelmet.
A szerencse istennője Fortuna,
Fortuna a sors nővére,
a sors az isteni rend,
és az isteni rend maga Isten.
Szóval én úgy látom,
ha hiszel a szerencsében,
hiszel Istenben.
Lépj ki teljesen önmagadból Isten kedvéért, és akkor Isten teljesen kilép önmagából a te kedvedért.
Egy mester mondja: Az ismeri meg Istent igazán, aki minden dologban ugyanúgy felismeri.
A lélek közvetlenül Istentől kapja létét, ezért van Isten közelebb a lélekhez, mint a lélek önmagához, és ezért van Isten a lélek alapjában egész Istenségével.
Testem inkább van a lelkemben, mint amennyire a lelkem a testemben. Testem és lelkem inkább van Istenben, mint önmagában.