Minden napot Isten áldásának érzek, s egyben egy új kezdetnek is. Igen, minden gyönyörű.
Isten idézetek
Az Isten is azért teremtett egymástól különböző nemzeteket, hogy ezek egymással versenyezve, a verseny útján haladjanak.
-részlet az 1918 december 12-én, a Honvédelmi Minisztérium épületének erkélyén mondott beszédéből.
Neked is csak olyan a szíved és az idegeid, mint a többi felebarátodé. Miért akarod hát elrejteni? Gőgöddel nem vezeted félre Istent! Addig kísérted, míg ki nem préseli belőled a szégyen jajkiáltását!
Egyetlen embert sem lehet tönkretenni, amíg megőrzi méltóságát, és azt vallja, hogy az őt megalkotó hatalmas Istennel áll rokonságban.
Az az igazán tiszta, aki Isten felé törekszik, s egyedül hozzá igazodik.
Amit szerettek, tőle van a jó; s csak akkor jó és édes, ha benne szeretitek; egyébként joggal változik keserűvé, mert nincs jogotok szeretni az ő elmellőzésével azt, ami tőle van.
Az én Istenem mindenütt jelen van, mindenütt egész, sehova sincs bezárva. Titkon is jelen lehet, s elmozdulás nélkül is távol lehet.
Nem lehetett ott rend, ahol forma sem volt, s ahol elrendeződés nem volt, időrend sem lehetett! Ez a majdnem-semmi azonban, éppen mert nem volt egyszerűen semmi, Isten kezéből eredt, mert tőle van minden, ami bármi módon létező valami!
Bennem voltál, én meg künn! Künn kerestelek, s torz mivoltommal belerohantam ékes teremtett világodba.
A bölcs nagyon is Istennél van, mert önmagának is tudatában van.
Higgyünk szilárd hittel Jézus Krisztusban, Isten felénk nyújtott jobbjában, várjuk biztos reménnyel, áhítsuk forró szeretettel!
Boldog, aki téged szeret, barátját benned és ellenségét miattad szereti.
Ó Uram, mindenható jóság, mindannyiunkat olyan gonddal őrzöl, mintha csupán velünk törődnél. És mindenkit együtt éppen úgy gondozol, akár az egyes embert.
Hova hívogassalak tehát, ha benned vagyok? Vagy honnét jöjj belém? Ugyan hova iramodhatnék egeken és földeken túlra, hogy innét jöjjön belém az én Istenem? Hiszen így szólítottál hajdan: én töltöm be az eget és a földet.
A szeretet tebenned nem nyugtalanság; a buzgalom nem emésztődés; bánatod nem fájdalom, a harag nem szakajtja meg csöndességedet. Munkád változik, akaratod soha; amit találsz, felkarolod, pedig soha ki sem eresztetted kezedből. Nem vagy szegény s örülsz a nyereségnek; nem vagy fösvény s hasznot követelsz. Áldozunk neked, hogy lekötelezzünk, pedig van-e nem tőled való birtokunk? Beteljesíted ígéreteidet, jóllehet senkinek sem tartozol; eltöltesz áldásoddal s magad meg nem fogyatkozol!
A véletlen Isten eszköze, hogy névtelen maradjon.
És mindig úgy éreztem
Hogy sose lesz jó életem
De a jó Isten megfogta a kezem
A szivárvány a Teremtő Isten ajándéka. Szövetségének jele, melyet az égre helyezett. Azt jelenti, hogy Isten nem bocsát több özönvizet a földre.