Nem számít már hogy szenvedtél,
Még bátornak kell lenned, maradj még!
A család fattya végül hazatér
Mindent megoldottam magamér’
A csajomért meg majd a gyerekér’
Lehet valaki megért
Túl sok volt a para ami ért ezért nincsen bennem már szimpátia, én
Elmegyek én bárhova ha hívnak
Mert érezni akarom amit régen
De már régen tönkrement
Valami bent
Valami bent
Valaki bennem
Mondd el ami fáj,
Gyere mondd el mi a baj,
De ne mondd el hogyha kérdezi más,
Legyen ez a titok csakis a miénk.
Az életem lemeze fordul.
(…)
Van, ahol reccsen és zörög,
van, ahol ugrik, túlpörög,
megcsuklik a hang egy karcolásban,
s remeg az ív,
kihagy a szó,
kihagy a szív.
Kiáltoztam a sötétben százszor a neved,
Nem jött válasz rá, és nem jött felelet.
Kinyújtottam én utánad százszor a kezem,
Nem találtam rád, és nem lát a szemem.
Milliószor ébredt bennem újra a remény,
Megtalál a szó, és elindulsz felém.
Milliószor belenéztem minden arcba én,
De te nem voltál, és kihunyt a remény.
Szállni kéne szárnyak nélkül,
Álmodozni álmok nélkül.
Arra születtem, hogy megszeressenek,
s megszeressem én is azt, akit lehet.
Jó volt kicsinek lenni, de én most nagy leszek,
Állatorvos akarok lenni, vagy űrhajót veszek,
Átadom itt a helyemet, de viszem magammal a jelemet:
Tulipán, Hajó, Szánkó, Kamion, Csigabiga, Vekker, Babakocsi, Dömper.
Szabadítsd fel magad a mentális rabszolgaságtól, senki más, csak mi magunk vagyunk képesek felszabadítani az elménket. Ne félj az atomenergiától, mert egyik se képes megállítani az időt.
Látjátok felfele haladok,
most már megnyalnátok de nem érdekel,
haladok előre, tőletek
kapok majd erőre,
A nők oda vannak értem, én is oda vagyok értük,
térden, ha már szépen kértem akkor
maradj szépen térden.
Munkám nincs nem is lesz, mond meg tesó most mit nevetsz
ameddig te gürizel bent a gyárban, addig nekem csak folyik a kess.
Vágod a nevem az Mr.Missh,
ha jó zene kell akkor bennem bízz tudom,
hogy bírsz ha bírsz akkor pacsi
mert tudod a zeném 10/10.