Nekem meg volt egy gádzsim Kapolcson
olyan, akit senki sem kap olcsón,
kapós volt, elkaptam a platóson, azt mondta szeret,
én meg hagytam, hogy hadd oltson..
Akkezdet Phiai
budapesti underground hiphopcsapat
Előbb előttem kéne, legyenek az emlékek,
ahhoz, hogy hátat fordítsak.
Ötven után kifelé
vágóhídra mész már szépen
az élet lassan kifilé’,
szülinap a mészárszéken.
Mint a barack, körtepálinka; denatúr’ a vérben
Koholt hazug áhítat; az alkohol de nagy úr!
A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus.
Drágám, a koporsóra nem kell piros rózsa,
csak szólj muternak legyen gondja egy csokor mikrofonra!
Majd mindenki belebőg, tele sír-verselve
egy kis szelet temetőt, míg készülők a nagy talkshow-ra,
ahol Jézus a host, s Mária koktélt oszt.
Te is bűnös vagy kartárs; már annyi a karmád,
hogy nincs hova inkarnáld. Túl sok volt az előzőbe,
most meg itthagynád a csomagmegőrzőbe?
Egy Házam van, annak az Égbolt a teteje,
padló a végtelen Föld, falak nincsenek.
Apám a Nap, Hold Anyám, Csillagok a gyermekek,
határtalan horgolják illatok a kertemet.
A valósággal az a gáz, hogy nincsen hozzá háttérzene.
Olyanokra képes vagy, amit talán még te se tudsz,
Elfut az élet, jól teszed, hogyha vele futsz.