Szerettem a nyári záport. Ahogy elmosta a port és felfrissítette a levegőt. Gyakran azt képzeltem, megszabadítja a bűntől a világot. De mivel az emberek újra és újra vétkeznek, így sokat kellene esnie az esőnek.
Gyáva és gonosz cselekedet nem megsegíteni valakit, aki a függetlenségéért, az életéért küzd.
Az van, hogy csalónak kell lenned, hogy boldogulj egy csaló világban.
A bűnnel az ember elveszíti a teremtésben kapott méltóságát, és az ördög adósa lesz.
Mindannyian bűnhődni fogunk, akárhogy is alakul. Az az élet egyik törvényszerűsége, az emberek bűnhődnek. Bűnhődnek, amiért jók voltak, bűnhődnek, amiért rosszak voltak.
Elkövettem néhány rossz dolgot. De mind okkal történtek valamilyen módon. Furcsa visszagondolni, hogy jó ég, én tényleg megtettem ezt mind. De a belső hang azt mondja, hogy vége, elmúlt, lépj tovább.
Az a kísérlet, hogy valakit kiűzzünk üzletéből: bűn, — bűn, mert ezáltal nyereségszerzésből embertársaink életviszonyaira nyomást gyakorolunk és az erőszak uralmát akarjuk az intelligencia helyébe léptetni.
A múltban elkövetett bűnök ugyanazok, amiket a jövőben is el fogunk követni, mert az ember olyan, mint Isten: sosem változik.
Aki disznó, az disznó, bármennyi sikerfilm van is a háta mögött.