Szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a bátor ember a félelmetes dolgokkal szemben bátor, és a bátorság az egyik erény.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
Ez szőnyeget von a mélység fölé
S biztatva mondja: száz merész beléhullt,
Te léssz a boldog, aki átugorja.
Vakmerő az, aki nem fél azoktól a dolgoktól sem, amelyektől kell, sem akkor nem fél, amikor kell, sem nem úgy fél, ahogyan kell.
Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt.
Csak a bátrak tudnak stílusosak maradni a teljes reménytelenségben.
Nem minden hős hord álarcot, néhányan a legegyszerűbb módszerekkel válnak azzá, azzal, hogy számíthatunk rájuk, vagy hogy tudatják velünk, hogy hisznek bennünk. Ha tényleg hős vagyok, akkor nem a gyorsaságom miatt, hanem mert megtanultam másoktól, hogyan legyek az.
Csak az igazán bátrak érthetik meg a világ működését.
Az olyan, akinek számára semmi sem félelmetes, nem bátor, mert akkor lehetne bátor a kő is, meg a többi élettelen tárgy is. Szükséges tehát, hogy a bátor ember érezzen ugyan félelmet, de ennek ellenére megállja a helyét.
Aki semmitől sem fél, van olyan hatalmas, mint akitől mindenki retteg.
Nem számít már hogy szenvedtél,
Még bátornak kell lenned, maradj még!
Igazi bátorság kell ahhoz, hogy az ember a szenvedélyeit kövesse.
Gondolni mindent lehet bátorságosan; gondolatot szóvá és tetté változtatni kétes következményű dolog.
Számomra igazi bátorság az, amely nem harcban keresi az ellentétek feloldását, az igazi bölcsesség, amely békés megoldást teremt.
Kétségtelen, hogy az életedben a bátorság következő szintjének elérésére nyitottan és őszintén kell megközelítened a kérdést, hogy ki vagy, mire vágysz, mire vagy valójában képes, és mit vagy kész megtenni.
Ha meg akarsz szabadulni a problémáktól, egyenesen szembe kell nézned velük.
Egyre gyakrabban érzek tiszteletet a kisgyerekek és a bátor felnőttek iránt, akik ki mernek állni az igazukért, vállalják az emberi természet legőszintébb megnyilvánulását.
Mi, magyarok általában idejekorán felismertük a veszélyt, és volt bátorságunk a változások élére állni. Amikor összefogtunk, a siker sem maradt el.