A bátorság mindig előnyös lelkiállapot.
Merj! a merészség a fene fátumok
Mozdíthatatlan zárait áltüti,
S a mennybe gyémánt fegyverével
Fényes utat tusakodva tör s nyit.
Szeretet és bátorság. Gyerekek, ez a két legfontosabb dolog a világon!
Ha két versenyző teljesen azonos autóval indul, mindig a bátrabb nyer.
Egy igazi öngyilkosság, az megfontolt, fegyelmezett bizonyosság. Az emberek hajlamosak kijelenteni, hogy az öngyilkosság gyáva tett, de ez távolabb nem is állhatna az igazságtól. Az öngyilkossághoz mérhetetlen bátorság kell.
Mint minden erény, a bátorság is csak a jelenben létezik. Az, hogy az ember már volt bátor, nem bizonyítja, hogy lesz is, de még azt sem, hogy most épp az. Mindenesetre jó jel, s a szó szoros értelmében bátorító.
Már Arisztotelész tudta, hogy a bátor embert nem az jellemzi, hogy nem fél; a bátor ember úgy viselkedik, mintha nem félne.
A szerelemben mindenhez elég bátornak kell lennünk, ha igazán szeretünk.
Amikor nagyon erősen akarunk valamit, semmitől sem szabad visszariadni.
Nem az a bátor, aki nem fél, hanem aki a félelme ellenére is cselekszik.
Szinte mindenki úgy vélekedik, hogy a bátor ember a félelmetes dolgokkal szemben bátor, és a bátorság az egyik erény.
Holnap már minden a mienk lesz,
Hogyha akarunk, ha merünk.
Ez szőnyeget von a mélység fölé
S biztatva mondja: száz merész beléhullt,
Te léssz a boldog, aki átugorja.
Vakmerő az, aki nem fél azoktól a dolgoktól sem, amelyektől kell, sem akkor nem fél, amikor kell, sem nem úgy fél, ahogyan kell.
Írok azért, s úgy élek e kerge világ közepén, mint
ott az a tölgy él; tudja, kivágják, s rajta fehérlik
bár a kereszt, mely jelzi, hogy arra fog irtani holnap
már a favágó, – várja, de addig is új levelet hajt.