Amikor összetörnek az álmaink, nagyobbat keresünk.
Álom idézetek
Ha az ember megtalálja az álmát, könnyű lesz az útja. De nincs örökké tartó álom, mindegyiket újabb váltja fel, és egyiket sem szabad fogva tartani.
Az álmok valóra is válhatnak, különben a természet nem ösztönözne bennünket arra, hogy álmodjunk.
Akkora az ember, amekkorák az álmai.
Mikor az éj leszáll s a csillagok feljőnek, mikor a világ szavai elhalnak, elkezd beszélni a természet, akkor a végtelen mindenség megnyílik s az ember lelke lát.
A motiváció az, amikor az álmaid munkaruhát öltenek.
Ha meg tudtad álmodni, meg is tudod tenni!
A jó gondolatok nem jobbak, mint a jó álmok, hacsak végre nem hajtják őket.
Nem lehet olyan álom, amelynek az eléréséhez ne lenne elegendő erőd.
Semmi nem űzi el úgy az álmot, mint egy megoldatlan rejtély.
Csupán egyvalami választhat el az álomtól: a kudarctól való félelem.
Aki nappal álmodik, sok olyasmit tud, ami rejtve marad a csupán éjszaka álmodók számára.
Álom: éppen attól más, hogy merész, szabad, miként az ébrenlét sosem, hiszen elrejtett fiókok mélyére dugdosott képeket rángat elő; tör, zúz, ordít, megbosszulva a nappal fegyelmezettségét; megszínesíti a színtelent, a komisz varázsló.
A legmerészebb álmok mindig a lehetetlent valósítják meg.
Ha az álmomat meg akarom valósítani, fel kell ébrednem.
Nagy bátorság kell, hogy álmaid megoszd valakivel.
Az univerzum mindig a segítségünkre siet, amikor az álmunkért harcolunk, bármilyen hülyeségnek tűnik is az az álom. Hiszen a mi álmunk, és csak mi tudjuk, milyen áldozatokat követel tőlünk.
Álom-e?
A foszlány mi reménnyé ásítja lelkem?
Hallom-e?
A suttogó hangját?
Hiszem-e?
Árulón ismételt ragját?
Mi az élet? Őrület.
Mi az élet? Hangulat.
Látszat, árnyék, kábulat.
Legfőbb jói: semmiségek;
Mert álom az teljes élet,
Holmi álom álma csak.
Mi a nagy álom? A nagy álom sok kis álomból és az alázatnak, az álom jelzései előtt való meghódolásnak sok aktusából áll. A nagy álom a jövő és annak az új világnak a képe, amelyet még nem értünk.
