Az önismeret a legnagyobb bölcsesség.
Széchenyi István
30 idézet
1791. szeptember 21. - 1860. április 8.
államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar”
A legjobb Széchenyi István idézetek
Bizonyos esetekben nemcsak a fecsegés, hanem a hallgatagság is sok bajnak, sőt kimondhatatlan nyomorúságnak lehet a forrása.
Minden ember szereti az igazságot, de a becstelen csak magának, a becsületes ellenben minden felebarátinak.
Vannak emberek, akikből valami erő, bizonyos hatalom sugárzik, amely vonz, lenyűgöz és imponál.
Nincs olyan különleges erejű és olyan egészségű ember, akin a gyengébb, de egészségére ügyelő, s erejét okos mérséklettel használó végül ki ne foghatna.
Többet ér két ép tenyér s egy jó balta valamely vad szigetben egymillió darab aranynál.
Mindennek van rossz s kellemetlen oldala, ellenben szép s jó része is.
Eljön még az idő, amikor a szellemi táplálék sokkal édesebb lesz Neked, mint bármiféle testi élvezet.
A szerelem és szeretet közt nagy a különbség. Az első vak, a másik szemes.
Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa, milyen keveset is tud.
Szabadságát az ember rendszerint akkor becsüli, amikor már nem szabad, vagy ha szabadságát végtelen áldozatokkal vívta ki.
Honunk minden lakosát, ha nem is gazdagnak, magas helyen állónak, de legalább szabadnak látni óhajtanám!
A nem-szeretett lény könnyei sohasem érintik és hajtják meg szívünket. Sőt, mintha jogot adnának rá, hogy közönyösek legyünk, mikor talán szánalmat éreztünk volna. Ők adnak nekünk fegyvereket, félelmeseket! De győzelmeseket, mert mit érhet el izzó szerelem jéghideg közöny ellen?
Bizonyosan testére és így egész személyére nézve tökéletesb ember az, ki több gimnasztikai ügyességgel bír.
Akit magyarnak teremtett az Úristen és nem fogja pártját nemzetének – nem derék ember.
Nemzetünknek mindig az volt egyik legnagyobb hibája, hogy vagy nem bízott magában, vagy elbízta magát.
A nemzet nagysága, boldogsága mindig csak magában a nemzetben rejtezik.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
Széchenyi István idézetek – a „legnagyobb magyar” gondolatai nemzetről és haladásról
Széchenyi István politikus, író és államférfi, akit méltán nevezünk a „legnagyobb magyarnak”. Nevéhez fűződik számos nemzetépítő kezdeményezés, mint a Magyar Tudományos Akadémia alapítása, a Lánchíd megépítése vagy a közlekedés és gazdaság fejlesztése. Munkássága és gondolatai máig meghatározzák a magyar nemzeti öntudatot és a modern Magyarország alapjait.
A Széchenyi István idézetek különlegessége, hogy egyszerre tükrözik a hazaszeretetet, a haladás iránti vágyat és a felelősségteljes gondolkodást.
Szavai arra inspirálnak, hogy a nemzet csak összefogással, tudással és kitartással képes felemelkedni. Idézetei ma is aktuálisak: az erkölcsi tartás, a műveltség és a közjó szolgálata mindannyiunk számára örök érvényű célkitűzés.
Széchenyi gondolatai nemcsak a politikáról, hanem az emberi tartásról, a munka becsületéről és a közösség iránti felelősségről is szólnak.
Az itt összegyűjtött idézetek emlékeztetnek arra, hogy a valódi nagy tettek mindig a közösség javát szolgálják, és csak alázattal és bölcsességgel lehet tartós eredményeket elérni.