Az egész kuruc fölkelésnek az volt az egyik indítéka, hogy az asztalon, melyet magyar terített meg, egyedül lakmározott a német.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Fölöttem azúrkék az ég, alattam indigókék a víz, künn mindenütt a messzeségben finom pára borul a gyöngyszínű tengerre.
És hogyan süt a nap! Ha hangot adnánk a lángoló sugárkévéknek, akkor most Fiumétól Korfuig orgonazúgás töltené be a szigeteket és az öblöket. A nap keresztültűz a ruhámon, keresztül a testemen. Ami homály és hidegség volt a lelkemben, az megenyhül, kiderül és fölenged, tüzelni és világítani kezd.
És meghalt az ősi magyarság is. Sohasem lesz többet szabad a magyar, mert sorsát nem a tulajdon akaratával fogja intézni, hanem oltárok előtt térdepelve és a népek tanácsában furfangoskodva fogja kikönyörögni. Véget ért a külön magyar isten, a külön magyar világ pompás álma; a magyar most már együtt legel és együtt tülekedik a népnyájak közös legelőjén.
Mi, magyarok vagyunk a földgömb legszomorúbb népe, mert kigúnyolták, megostorozták és keresztre feszítették mindazt, ami nekünk szent volt. A zsoldosok pedig kockát vetettek őseink öröksége felett. De a reménység népe is mi vagyunk. A múltban többször eltemették nemzetünket, de harmadnapra megint feltámadt…


