Elméletem szerint a tudósok és filozófusok kifinomult romantikusok, akik érzelmeiket más csatornákon vezetik le.
Ha meggondolom, hogy még a nemrég történt eseményeket is mennyire eltorzítják, a történelem önmagában csak gyanakvásomat kelti fel.
Ha a gépet emberbaráti módon alkalmazzák, segítséget jelent, az ember felszabadul a rabszolgaság bilincseitől, munkaideje megrövidül, több szabad ideje marad, hogy művelje szellemét, és élvezze az életet.
A véletlen ismétlődése már megéri a vizsgálódást.
Látjuk a halottakat álmainkban, és élőnek hisszük őket, de közben tudjuk, hogy meghaltak. Ez az álombéli agyműködés nem logikus, de vajon nincs-e valami sajátos logikája? Vannak dolgok, amelyek meghaladják az értelmet. Hogyan foghatjuk fel a másodperc ezredmilliomod részét? Mégis léteznie kell a matematika alapelvei értelmében.
Hiszem, hogy ami meghaladja az értelmünket, egyszerű tény valamilyen más dimenzióban.
Nem szabad túl sokáig lubickolni a dicsőségben; mindez lelohad, mint a másnapra eltett felfújt.
Nem sokra tartom azokat, akik belerántanak minket a bajba; azt se szeretem, ha előírják nekem, kit öljek meg, miért áldozzam az életemet. És mindezt a hazaszeretet nevében.
Az én szememben a hazafias érzést a legjobb esetben is csak a helyi szokások táplálhatják: a lóverseny, a vadászat, a yorkshire-i puding, az amerikai szendvics és a Coca-cola. Manapság azonban ezek a helyi specialitások nemzetközivé váltak.
A szünidő a legjobb esetben is csak üres időtöltés.
Az úgynevezett realizmus gyakran mesterséges, csinált, köznapi és unalmas; a filmben nem a realitás a döntő, hanem az, amivé a képzelet alakítja a látottakat.
Az írók kedves emberek, de szűkmarkúan bánnak a tudásukkal. Ritkán osztják meg másokkal; a könyveik számára tartogatják.
Nem kell zsidónak lenni ahhoz, hogy az ember náciellenes legyen. Elég, ha rendes és tisztességes emberi lény.
Az árnyékok beleolvadnak az éjszakába, és a hajnalfényből tör elő a napsugár.
Minden bajjal úgy van az ember, hogy nem tudja mindvégig komolyan venni.
Mikor az embert elborítják a csalódás és gond hullámai, vagy a filozófiához, vagy a humorhoz menekül, hacsak nem esik végképp kétségbe.
Ha a szerzőt nem indítja meg a műve, hogyan várhatná el ezt a közönségtől?
Néhány tudós olyan, mint a vallásos rajongók. Csak törnek előre abban a hiszemben, hogy felfedezésük szükségképpen üdvös, és tudásvágyuk az erkölcsi alap.
Az altruizmus lassan jár az ember nyomában a haladás ösvényén. Jóval lemaradva bukdácsol a tudomány után, és csak a körülmények kényszerítő hatására lép akcióba.
Válassz ki olyan ötletet, amely felkelti az érdeklődésedet, dolgozd ki és bonyolítsd; ha megakadsz a kidolgozásban, vesd el, és keress más témát. A sok közül való kiválasztás az egyetlen eredményes eljárás.