Az akcióhősök valójában sosem mennek nyugdíjba, pusztán csak újratöltenek.
Mindazt, amivel meggyőzöd magad a céljaid életképességéről, tudatnod kell a többi emberrel is.
Oda kell figyelned és rá kell hangolódnod az emberekre. Sose hidd, hogy tudod, ki az ügyfeled. Nem mindig egyértelmű, kit kell rávenned a bólintásra, kit kell eltántorítanod a fejrázástól. Ha nem figyelsz arra, ki figyel rád, sosem tudhatod biztosan, ki találja vonzónak a jövőképedet, és ki találja taszítónak.
Ha el szeretnél adni valamit, és azt akarod, hogy nőjön a vállalkozásod, beszélned kell róla az
embereknek. Kommunikálnod és reklámoznod kell, hogy mások is tudjanak a létezéséről. Tudniuk kell, miről szól ez az egész, és hogy miért lehet fontos a számukra. Más szóval: el kell adnod a dolgot.
Tegyük fel, hogy ugyanolyan őrült vagy, mint én, aki képes napi öt órákat edzeni. Még akkor is marad tizenkilenc órád minden másra. Reggel egyél picit gyorsabban, ingázás közben fékezz picit kevesebbet, aludj egy picit kevesebbet, és máris megvannak a szükséges órák. Csak ne mondd nekem, hogy nincs időd edzeni, tanulni, írni, kapcsolatokat építeni. Megtenni azt, ami az álmod
megvalósulásához kell. Nyomd ki a tévét. Vágd ki a kütyüket az ablakon. Sorold az ürügyeket azoknak, akiket érdekel. És láss munkához.
Van fogalmad arról, mi mindenre elég napi egy óra? Ha regényt akarsz írni, ülj le, és írj mindennap egy órát, csak egyetlen oldalt. Az év végére lesz egy háromszázhatvanöt oldalas kéziratod. Az már kész könyv! Ha formába akarod hozni magad, égess el naponta ötszáz kalóriával többet, mint amennyit beviszel. Egy hét alatt ledobhatsz fél kilót. Az egy év alatt huszonöt kiló! Hogyan égethetsz el többet, mint amit megeszel? Használd a fölös egy órádat kerékpározásra. Heti öt napon végzett, egyórás, kényelmes tempójú biciklizéssel az év végére nagyobb távolságot teszel meg, mint ami Los Angelest és Bostont elválasztja egymástól. Átbiciklizel az egész országon!
A pihenés a kisbabáknak, feltöltődés a nyugdíjasoknak kell. Te melyik vagy? Ha valami különlegeset akarsz létrehozni, ha mersz nagyban álmodni, akkor egy időre szerintem félretehetjük a feltöltődést.
Egy olyan test felépítése, amivel testépítő bajnokságokat lehet nyerni, nem megy egyik percről a másikra, de még egy, két, három év is kevés hozzá. Sok-sok évig szünet nélkül mindennap dolgoznom kellett – amiért senki sem fizetett – azért, hogy a testem mérete és arányos felépítése végül felkeltse a bírák, Joe Weider vagy a nagyközönség figyelmét. Azután további éveket fektettem bele abba, hogy csiszolgassam és megőrizzem olyan formában, amivel sorra nyertem a Mr. Olympia címeket, és eljátszhattam Conant és a Terminátort.
Addig gyúrtam, amíg be nem durrantak az izmaim; azután folytattam, amíg be nem ütött a fájdalom, amiről Ali is beszélt; azután csináltam még egy kicsit, amíg már mozdulni se tudtam. Jobb napokon ki se lehetett rángatni a teremből.
Ha egy jövőkép lebeg a szemed előtt, és keményen hajtasz a céljaidért, semmi sem ad több energiát, mint a fejlődés.
Üzletvezetést azért tanultam, hogy megértsem és egyszer remélhetőleg folyékonyan beszéljem az amerikai üzleti nyelvet. Bele akartam ásni magam a szórakoztatóipar pénzügyi sajátosságaiba, hogy az ügynökök vagy a stúdiók ne verhessenek át.
Los Angelesben máig állnak olyan falak és egyéb épületek, amiket ötven évvel ezelőtt két edzés közt emeltünk Francóval – ezeket éppúgy az örökségem részének tekintem, mint a csillagot a hollywoodi hírességek sétányán vagy a plakátokon virító arcképeimet a Sunset Boulevardon.
Ha egyszer felérsz a csúcsra, ki kell találnod, hogyan maradj ott.
Az a szöveg, hogy „túl elfoglalt vagyok”, ordas kamu. Mind „elfoglaltak” vagyunk. Mindannyiunk napja be van táblázva feladatokkal. Mindannyiunknak kell ennünk, aludnunk, számlákat fizetnünk. Mi köze ennek ahhoz a munkához, ami ahhoz kell, hogy megvalósítsuk a céljainkat? Ha valami fontos a számunkra, fordítunk rá időt.
Ha a munka, ami ahhoz kell, hogy maradandót alkoss valamilyen téren, nem jár fájdalommal, és nem kerül semmibe – legalább egy kis kényelmetlenségbe –, akkor sajnálattal tudatom veled, hogy nem dolgozol elég keményen. Nem áldozol fel mindent, amit lehet, hogy megvalósítsd mindazt, ami lehetnél. A fájdalom nemcsak az áldozat mércéje, de a növekedési potenciálé is.
Ha van cáfolhatatlan igazság a világon, akkor az az, hogy a befektetett munkát nem lehet kikerülni. Nincs könnyebb út, varázstrükk vagy csodapirula, ami kiválthatná a kemény munkát, ami ahhoz kell, megszerezz valamit, ami fontos neked, vagy épp megvalósítsd az álmaidat.
Nagyban gondolkodni nem nehezebb, mint kicsiben. Egyedül az nehéz, hogy felhatalmazd magad az ilyen gondolkodásra.
Hatalmas dolog látni, hogy valaki egy őrült célt tűz ki maga elé, belead mindent, és eléri. Ez mintegy varázsütésre olyan lehetőségeket nyit meg előttünk, amiknek a létezéséről sem tudtunk. Bebizonyítja számunkra, mire vagyunk képesek, ha egy célra koncentrálunk, és minden erőnkkel arra törekszünk.
Nyújtsd a maximumot. Ne feledd: wenn schon, denn schon! Nem számít, hogy súlyemelésről van szó, sajtókonferenciáról vagy egy törvényjavaslatról. Teljes valóddal ott kell lenned, és mindent bele kell adnod, az összes alkalommal.
