Ha minden igaz, amit az ember igaznak vél, s amit érzékei annak mutatnak, akkor mindennek egyszerre igaznak és hamisnak kell lennie. Mert sokan vannak egymással ellentétes véleményen, s azt hiszik, hogy mindazok tévednek, akik nem osztják a véleményüket.
Csupán a bölcsek véleményét kell megvizsgálnunk, mert a többiekkel, akiknek érveik nincsenek, csupán érzelmeik vannak, lehetetlenség érvelő beszélgetést folytatni.
Fölösleges minden véleményt megvizsgálni (…), hiszen sok olyan dolog ötlik fel a gyermekekben, a betegekben és a gyengeelméjűekben, amelyen egyetlen épeszű ember sem töpreng. Ezekben a dolgokban nem is érvelésre van szükség, hanem a gyermekeknek például arra, hogy elérjék azt az életkort, amikor megváltozik a véleményük, a többieknek meg orvosi vagy állami szerre, amely a javulásukat szolgálja.
Én mindig hangot fogok adni a véleményemnek. Így neveltek. Csapatként is így működünk. Nem érdekel, hogy a nagyfőnökről vagy egy helyi biztonsági emberről van szó. Nem számít. Mindig ki kell mondanod a véleményed, és az embereknek el kell tudni fogadniuk a kritikát. Ha nem fogadod el, akkor nem fogsz fejlődni emberként.
Kedves Sándor! A kőbányai, 19. számú italboltban ez a megfelelő színvonal – de nem itt.
(Forrás: Csillag születik)
Én nem a személyiségemet árulom. Én álláspontokat képviselek. Véleményt mondok. Erről beszéljünk! Ez legyen a téma, ne az én egyéniségem! Az egy váz. Egy keretrendszer. Nem érdemes sem figyelemre, sem rajongásra, sem szeretetre.
Talán nem az a viselkedés az abnormális, ami tőlem tapasztalható volt, hanem az a kor az, ahol ez így csapódik le. Nagyon kevés olyan ország van, ahol közéleti emberekről, médiában szereplő emberekről az a vélemény a mérvadó, hogy nekik nem lenne szabad megszólalniuk, nem lenne szabad állást foglalniuk. Ez csacsiság. Senkiről se tételezzük fel, hogy az életről, a környezetéről nincs véleménye.
Nekem nem az ad tépelődnivalót, ha beszélek, hanem ha hallgatok. Amikor bizonyos kérdésekben van véleményem, de ilyen-olyan megfontolásból nem mondom el, hát én olyankor úgy utálom magamat, mint a szart a zsebemben.
Légy saját magad tanácsadója, magad alkoss véleményt, s te hozd meg a döntéseidet.
Nekem ami a szívemen, az a számon. Mindig őszintén megmondom a véleményemet, ami nem feltétlenül tetszik mindenkinek.
Akik jól ismernek, szeretnek. Az a néhány ember, akikkel együtt élek, akikkel mindennap együtt edzünk, együtt dolgozunk, azok sokra tartanak, mert pontosan ismernek. Nyilván másoknak, akik nem ismernek, megvan a saját véleményük. Ez természetes.
A legtöbben, akik nem képesek a nekik tetsző életstílushoz elegendő pénzt felhalmozni, általában ugyanazok, akiket a leginkább befolyásol mások véleménye.
Az a véleményem, hogy csak az impotens férfi hűséges, én pedig 85 évesen már két éve hűséges vagyok.
Az emberek alapbeállítottsága az, hogy mindenképp állni kell valahova. Miért kéne? Engem nem érdekel. Megvan mindenről a véleményem, de nem akarok mindig beszélni róla.
A társadalom nem elég felkészült ahhoz, hogy elfogadja a másik véleményét.
Kiba**ott unalmasak, mint a szar.
(Scott véleménye a Warner, a Marvel és a Sony által termelt szuperhősfilmekről)
A mások véleménye, ha mégoly botorság is, tiszteletet kíván.
Az én elméletem az, hogy egyáltalán nem az én dolgom, hogy mit gondolnak rólam az emberek. Az mindenkinek a saját ügye.
Ha csak a véleményedet erőlteted, akkor a fiaid és a lányaid nem kapnak mást tőled, mint egy sírkövet. Mert hát a vélemény egy hatalmas sírkő: nehéz, megváltoztathatatlan és lezárja az életet.
