Szűkül az emberi tudat, a digitális őskorban vagyunk. Az emberek funkcionális analfabéták, a nagyszerű eszközökön három gombot nyomogatnak, semmit sem tudnak velük kezdeni. Tisztelet a kivételnek, az emberek butulnak, persze nagyon sok okos, művelt fiatalember van, hajtják előre a világ kerekét, de sokszor inkább a maguk, mintsem a világ hasznára.
A magyar társadalom érdekes módon individualista a cselekvési határainak a belső szintjén, nagyon szabadságszerető. De a távolabbi körben apuka kell neki. Aki békén hagyja, de ha baja van, akkor megoldja helyette. A magyar társadalom a sértett gyermek állapotában van.
Elfeledkeztünk róla, hogy a gondolatok és a szavak csupán egyezményesek, s hogy végzetes hiba az egyezményes dolgokat túl komolyan venni. Az efféle dolgok ugyanis a társadalom kényelmét szolgálják: ilyen például a pénz. A pénz megszabadít a cserekereskedelem kényelmetlenségeitől. A pénzt mégis képtelen dolog túl komolyan venni, vagy összekeverni a valódi javakkal, hiszen nem lenne jó senkinek, ha például enne belőle, vagy ruhaként viselné.
Ha nektek nem felel meg az, amit a finn gyerekek és a finn öregek esznek, ellenben pénzt akartok, ráadásul, ahogy fogalmaztok, a mi pénzünket, akkor csomagoljatok össze, nagyon gyorsan és fürgén, és takarodjatok haza a kur*a anyátokba. Ez így elég érthető? Ha esetleg nem, akkor még egyszer: a kur*a anyátokba!. Mégis mit képzeltek ti magatokról? Kik vagytok ti? Ki a fa*z hívott ide benneteket? És ha már idepofátlankodtatok, akkor milyen alapon követelőztök?
Elviselhetetlenek vagytok, szemtelenek, mint a piaci légy, nincs bennetek sem alázat, sem hála, nincs bennetek semmi emberi. Ti tényleg azt gondoljátok, hogy Európában bárkinek is kötelessége elviselni benneteket? A puszta létezésetek egyre is egyre elviselhetetlenebb és irritálóbb. Takarodjatok haza a teveszaros sivatagotokba, és zabáljatok ott, amit találtok. Pénzt meg keressetek, ahogy akartok és ahogy tudtok.
– üzente a menekülteknek 2015-ben a Bádog nevű blogján
Amikor nagyon sok ember gúnyol és vet meg nagyon keveset, akkor közel az új világ. Olyankor már kikandikál a mindenség a halott lelkek láthatatlan fátyola alól.
A korszellem pedig még soha nem igényelte ennyire a tömeget, mint ma. A globális tőkés világgazdaság a legnagyobb tömegzabáló moloch. Ilyen még soha nem volt eleddig a történelemben. A kommunizmus ehhez képest kifejezetten intellektuális kalandnak mondható, ugyanis első pár percét leszámítva soha nem volt képes illúziókkal szolgálni, csak és kizárólag erőszakkal. Az erőszak pedig nem tudja felvenni a versenyt az illúzióval, ha a tömeg megteremtéséről és fenntartásásról van szó. Ha Sztálin, Rákosi, Brezsnyev és Kádár világában lehetett volna Starbucksban üldögélni és Pokémonra vadászni, ezek a rendszerek nem dőltek volna meg soha.
Normális ugyanis az az ember, aki bármilyen feltétel mellett meg tud élni, ha az életlehetőségnek az elengedhetetlen minimuma megvan. Sokan azonban képtelenek erre: ezért nem túl sok a normális ember.
Az emberiség nagy problémáit sohasem általános törvények, hanem mindig csak az egyes ember beállítottságának megújulása oldotta meg.
Megfelelő használat esetén a mesterséges intelligencia elősegítheti a befogadást, és segíthet az olyan összetett társadalmi problémák kezelésében, mint a szegénység és az éhezés. A helytelenül használt mesterséges intelligencia erősítheti a diszkriminációt és aránytalanul károsíthatja a nőket és a kisebbségeket.
Ma egy olyan világban élünk itt Európában, ahol bennünket, magyarokat, lassan már azért akarnak kizárni az Európai Unióból, mert nem akarjuk, hogy női ruhába bújt szakállas rettenetes alakok aberrált meséket olvassanak az óvodában gyerekeinknek. Meg nem akarjuk, hogy ugyanezek félmeztelenül vagy teljesen meztelenül az utcán sétáljanak.
Tragédiának érzem, hogy a rendszerváltás óta sorra hullnak szét a közösségek ebben az országban, az embereknek nincs kapaszkodójuk.
A fiataloknak még hiányzik a megfelelő tapasztalatuk ahhoz, hogy elkerüljék a hírnév csapdáit. Ráadásul sok híresség nem azért híres, mert olyan kitűnő és eredeti lenne a munkájuk, hanem mert a tömegek azonosulni tudnak vele. És nem azért azonosulnak vele, mert az valós, hanem épp azért, mert hamis – hisz legtöbbjük esetében az eszményeik, a tetteik és az életük is hamis.
Már az is problémát jelent, hogy az ember életben maradjon egy szívtelen, értelmetlen társadalomban – mindenhol nehézségekbe ütközünk. A legtöbbünk egész életét éhezés és a létbizonytalanság határán éli le. Az elmének és a léleknek tulajdonképpen meg kéne őrülnie a szomorúságtól – és ez néha meg is történik.
Rohadtul unalmasak az emberek. Mindenhol a Földön. És csak még több rohadtul unalmas embert szaporítanak. Mekkora horror ez az egész! A Föld csak úgy nyüzsög tőlük.
Ha kifogásaid vannak az emberi közösség ellen: fordíts neki hátat! Vonulj föl a hegyek tetejére, építs kunyhót magadnak, készítsd magadnak a lábbelidet, varrd magad a ruháidat! Ha az emberi társadalomtól semmit el nem fogadsz, szidhatod kedved szerint. De amíg veled született lustaságod előnyeit élvezed, addig hátrányait is tűrd el szótlanul!
Gyűlölet és keserűség a lehető legrosszabb ellenszer minden társadalmi betegséggel szemben. Olyan, mint a pálinka. Tompítja az agyat és gyöngíti a szemet és olyan tettekhez vezet, melyeket nem lehet jóvátenni többé.
Isten nem kultúrákat és civilizációkat, hanem egyéneket fog megítélni. Nagy meglepetések lesznek, mert gonosz társadalmakban is szentek sokasága él. A társadalom épp azért gonosz, mert ezt elfedi, és nem engedi napvilágra jutni.
A világ sajnos tele van hülye emberekkel, és neked nem kell mindenkit szeretni.






