Ha ma beírod valahová, hogy eleged van a migrációból vagy az LMBTQ-ból, kitiltanak, de vannak már „demokratikus” országok, ahol a rendőr is kimegy érted. Mert a „közösségi alapelvek”, ugye.
Bayer Zsolt idézetei, mondásai és beszólásai határozott véleményeket és erőteljes gondolatokat közvetítenek a közélet és a társadalom kérdéseiről, a hazaszeretetről és a nemzeti öntudatról. Megszólalásai vitára ösztönöznek, és különböző nézőpontokból világítanak rá aktuális témákra.
Tíz éve is van már, vagy még annál is több. A Lukács uszodában történt. Egy nagy magyar író úszott ott éppen, majd megpihent a medence szélén. És pihenés közben orrát a vízbe fújta. Nem olyasféle csalafinta módon, ahogyan mások teszik talán, sunyin, észrevétlenül, víz alatt – nem. Ez a mi nagy magyar írónk büszkén és nyíltan fútta taknyát a vízbe, lássa ország-világ, hogy élnek még itt bátrak is ám! Akkor egy másik fürdőző, odaérvén a nagy magyar író mellé, rászólt a nagy magyar íróra, hogy lekötelezné, amennyiben nem a vízbe fújná bele a rohadt taknyát. Nagy magyar író, akitől tudjuk, hogy ők sokkal jobban gyűlölnek bennünket, mint mi őket, csak azt nem lehet tudni azóta sem egészen pontosan, hogy kicsoda a „mi”, és kicsoda az „ők”, szóval a nagy magyar író ekkor kiugrott a vízből, és körberohangálván a medencét, azt ordítozta, hogy „itt inzultálják a zsidókat!”… Megőrzendő, emblematikus pillanat volt az, olyan pillanat, amelybe bele van sűrítve a mi egész életünk.
Magyar Hírlap, 2008. 03. 18.
Ahogy a vallási identitást sikerült felszámolni, s ezzel egyszersmind Európa egyik szellemi-lelki-erkölcsi fundamentumát is lerombolni, úgy mára a nemzeti identitás felszámolása is „remekül” halad. S talán észrevették már, hogy a maradék identitást, a nemi identitást most kezdték el felszámolni. Nincsen többé férfi és nő, ezek olyan elavult fogalmak, csakúgy, mint a család. Ma minden hülye az lehet, aminek éppen képzeli magát. Legutolsó olvasmányom szerint ma hetvenkétféle (72!) nemi identitást tartanak számon a „modernek”. A normalitás pedig pontosan tudja: ahol hetvenkétféle a nemi identitás, ott nincsen már egy sem. Ott már csak idióták, elmebetegek, torzak és feleslegesek vannak.
Magyar Nemzet, 2026. 04. 07.
A cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. Nem alkalmas arra, hogy emberek között éljen. A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. Akkor és azzal akar üzekedni, akit és ahol meglát. Ha ellenállásba ütközik, gyilkol. Ott és akkor ürít, ahol és amikor rájön. Ha valamiért ebben akadályoztatva érzi magát, gyilkol. Az kell neki, amit meglát. Ha nem kapja meg azonnal, elveszi és gyilkol. A cigányok ezen része bármiféle emberinek nevezhető kommunikációra képtelen. Leginkább tagolatlan hangok törnek elő állati koponyájából, és az egyetlen, amit ért ebből a nyomorult világból, az az erőszak. Mindeközben a cigányság ezen állattá lett fele az idióta nyugati világ „vívmányait” használja. Nézze meg mindenki, hogyan pózolnak a Facebookon, kezükben fegyverrel, nyakukon félkilós aranylánccal, pofájukon a „bármikor kicsinállak, te hülye magyar paraszt” kifejezéssel a „megélhetési bűnözők”. Nézzétek meg a Sávoly Gergőt leszúró patkányt és haverjait a Facebookon: látni fogjátok, hogy mindhárom potenciális gyilkos. Eo ipso gyilkos. Nem tolerálni kell és megérteni, hanem megtorolni […] Az állatok meg ne legyenek. Sehogyan se. Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!
forrás: Magyar Hírlap, 2013. január 5.
Összeállt egy rakás volt szoci, és nyílt levélben kérik a még nem visszalépett nem tiszás jelölteket, hogy haladéktalanul lépjenek vissza. Mint fogalmaznak:
„Az utolsó percekben vagyunk. Lépjetek vissza.”
Nem értem. Eddig úgy tudtam, a Tisza körülbelül 30 százalékkal vezet, „már csak a kétharmad a kérdés”. De akkor mi a búbánatos tökömért kell visszalépni mindenkinek, aki él és mozog? Van valakinek ötlete?
Magyar Nemzet – 2026. 04. 06.
Most, a szemünk előtt lép a színpadra egy generáció, amelyik soha életében nem szembesült semmilyen valódi nehézséggel, problémával, soha nem tapasztalt meg semmilyen diktatúrát, nem fázott, nem éhezett, nem rettegett – és egy részük teljesen elhülyült. S mert elhülyült, pótcselekvésekbe menekül. Ők azok, akik az aszfalthoz ragasztják magukat, ők azok, akik leöntik paradicsomlével az emberiség legnagyobb alkotásait, hogy így „tiltakozzanak” valami ellen. Ők azok, akik hétfőről keddre kitalálják, hogy nemet akarnak váltani, és a teljesen elhülyült társadalom készségesen asszisztál nekik mindehhez.
Ha nektek nem felel meg az, amit a finn gyerekek és a finn öregek esznek, ellenben pénzt akartok, ráadásul, ahogy fogalmaztok, a mi pénzünket, akkor csomagoljatok össze, nagyon gyorsan és fürgén, és takarodjatok haza a kur*a anyátokba. Ez így elég érthető? Ha esetleg nem, akkor még egyszer: a kur*a anyátokba!. Mégis mit képzeltek ti magatokról? Kik vagytok ti? Ki a fa*z hívott ide benneteket? És ha már idepofátlankodtatok, akkor milyen alapon követelőztök?
Elviselhetetlenek vagytok, szemtelenek, mint a piaci légy, nincs bennetek sem alázat, sem hála, nincs bennetek semmi emberi. Ti tényleg azt gondoljátok, hogy Európában bárkinek is kötelessége elviselni benneteket? A puszta létezésetek egyre is egyre elviselhetetlenebb és irritálóbb. Takarodjatok haza a teveszaros sivatagotokba, és zabáljatok ott, amit találtok. Pénzt meg keressetek, ahogy akartok és ahogy tudtok.
– üzente a menekülteknek 2015-ben a Bádog nevű blogján
No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli. És hogyha így folytatod, akkor belőled nem hős lesz, hanem maradsz egy szerencsétlen, nyomorult, rohadt, kis proli.
– reagált Nagy Blanka 19 éves diáklány szavaira, aki élesen bírálta Orbán Viktor pártját egy kecskeméti tüntetésen
A Központi Statisztikai Hivatal értesítőjében látható, hogy 2010-ig a kultúrát támogató, demokrata Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején 145 önálló színház működött Magyarországon. A Fidesz-diktatúra idején ez a szám 179-re „csökkent”. Még drámaibb tendenciákat figyelhetünk meg az előadások számában is. A független alkotóművészetet támogató balliberális kormányok idején évente 19 ezer előadás volt a hazai színházakban, ezt a fideszes elnyomás 29 ezerre „csökkentette”. A színházi látogatókat is üldözi az elnyomás, itt is drámai adatok láthatók: a balliberális kormányok idején a 4,5 milliós látogatószám „leapadt” 7,2 millióra.
Erdély nem egyszerre fog meghalni. Ugyan. Az túl kegyelmes lenne. Erdély is falvanként fog meghalni. Vagyis megölik a lelkét előbb, és aztán még létezik majd, sokáig, mint a balesetet szenvedett, aki kómába zuhant, és gépek lélegeztetik. És állnak az ágyánál a rokonok, és mondják, hogy hát istenem, ez azért a mi fiúnk, de a lelkük legmélyén tudják, hogy már nem az. Csak a feltámadásban bíznak.
A székelyföldi falucskák templomtornyaiban akkora a csönd és a múlt, hogy oda már éppen csak az a jövő fér be, amelyben nem hisz senki sem. És éjfélkor, ha valamiért felriad örök álmából egy székelyföldi falucska templomtornyában az óra, amely akkor állt meg örökre, amikor ellopták a hazát, hát olyankor abbahagyja egy pillanatra a sírdogálást a jövő is, és álmosan megbámulja a csókák szárnya alá bújt pillanatot.
Bayer Zsolt idézetek – szenvedély, vélemény és nyers őszinteség
Bayer Zsolt a magyar közélet egyik legismertebb és legmegosztóbb publicistája. Írásai és megszólalásai ritkán hagynak bárkit közömbösen: gondolatai erőteljesek, szenvedélyesek és gyakran provokatívak. A Bayer Zsolt idézetek világosan tükrözik azt a szókimondó stílust, amely követőket és kritikusokat egyaránt megszólít.
Idézeteiben hangsúlyosan jelenik meg a nemzeti identitás, a történelem értelmezése, a társadalmi kérdések iránti érzékenység, valamint a publicisztika klasszikus, érzelmekre is ható hangvétele. Bayer Zsolt nem törekszik finomkodásra: beszólásai gyakran élesek, határozottak és egyértelmű állásfoglalást jelentenek.
Mondásai bepillantást engednek egy markáns világlátásba, ahol a véleményvállalás nem kerülhető meg, és ahol a gondolat ereje sokszor a vitákból nyeri jelentőségét. Akár egyetértünk vele, akár nem, szavai a közéleti diskurzus részei, amelyek gondolkodásra és reakcióra késztetnek.
Az itt összegyűjtött Bayer Zsolt idézetek azokhoz szólnak, akik szeretnék megérteni ezt a karakteres hangot, és kíváncsiak arra, hogyan jelenik meg a szenvedély, az indulat és az elköteleződés a magyar publicisztikában.