Soha ne adj erőt a nagy embernek!
Meg kell tanulnod elkülöníteni az érzelmeidet. Told félre őket, és gondolj valami másra!
Azt mondanám a gyászolóknak… tekints úgy minden napot, mint új kihívást, a bátorságod megmérettetését. A fájdalom hullámokban érkezik, vannak napok, melyek minden különösebb ok nélkül nehezebben elviselhetők, mint mások. Tűrd el a fájdalmat. Ne nyomd el.
Nézz szembe a legnagyobb félelmeddel, ezután a félelemnek már nincs hatalma feletted. Szabad vagy.
Soha ne engedj a figyelmetlenségnek. Soha ne süllyedj az olcsó örömök, az érzéki szenvedélyek mocsarába. Aki éber marad, és elmélyült figyelemmel szemléli a világot, az végül a legtökéletesebb örömhöz jut.
Ha megvan az eszed ahhoz, hogy valami kreatív dologba kezdj, akkor ne válaszd a színészetet!
Ne vállalkozz arra, amit nem tudsz megtenni, de ha valamit megígértél, igyekezz tartani a szavad!
Soha ne gyűlöld az irigyeidet, de tartsd tiszteletben az irigységüket. Ők azok, akik azt hiszik, hogy jobb vagy náluk.
A lányoknál valójában nem nehéz sikert aratni. A recept egyszerű: ne légy bunkó.
Két dolog kell ahhoz, hogy minden napot jobbá tégy: használd az agyadat, és mondj köszönetet!
Amikor az ember nem hallgat a lelkiismeretére, az általában azért van, mert nem akar tanácsot elfogadni egy vadidegentől.
Olyan emberbe szeress bele, aki élvezi, amikor őrült vagy. Ne egy idiótába, aki erőlteti, hogy normálisan viselkedj.
Soha senkinek ne add a legjobb tanácsodat, mert úgysem fogja követni azt.
Jól figyelj ide, fiam… korlátokat nem szabok, mert annyi eszed már lehet, hogy nem mégy fejjel a falnak. Ha tehát bevered a fejed, a te dolgod, ha bajba kerülsz, magadnak kell kilábalnod, mert esetleg nem lesz melletted senki. Annyira vállalkozz, amennyit elbírsz, és nekem hiába nyivákolsz, ha elvágod a kezed, vagy elrontod a gyomrod. Ez mind a te magánügyed. Úgy vélem: csak így tanulsz meg a magad lábán járni, és pontosan rájössz majd, hogy mit lehet és mit szabad.
Tudom, hogy szamár vagy… megbántasz valakit, bár nem is akarod… visszavágsz, csak a visszavágás kedvéért… „Szellemes” vagy, és ha valaki visszaszellemeskedik, halálosan megsértődsz. Kapsz esetleg egy pofont, és rettenetesen igazságtalannak érzed – mint ahogy minden pofon igazságtalan -, de arra nem gondolsz, hogy ennek a pofonnak a szülőanyja a te kedélyes szellemességed volt… Vigyáznod kell magadra, mert az élet nem lesz kegyes hozzád!
