Végtelen szabadságérzetet ad, ha a legtöbb összefüggést nem látja az ember.
Szabadság idézetek
295 idézet
Ha felhúzom a bukósisakom, az emberek nem ismernek fel. Így már nyugodtan bolyonghatok a motorommal, és ez nagyon király.
A szabadság érzete szorongással tölthet el, szédítő érzéssel. Aki szorong, az a szabadságtól szédül.
S az a szabadság, amikor az ember
erkölcsi ítéletéhez híven,
s tekintet nélkül érdekeire,
választ elv s elv, rendszer s rendszer között,
s magáévá teszi az egyiket,
avagy elfogadja a másikat,
vagy visszautasítja mind a kettőt.
Mivel a természet is az emberben oltotta azt, hogy a szabados életben gyönyörködjék és még csak az oktalan állatok is szoktak abban gyönyörködni: bizonyára azt hiszem, hogy senki mi közülünk nem találkoznék oly, a ki szabadságban nem akarna élni és ha azzal nem élhet valamely nemzet, respublicát örömestebb szolgál; mert mind idvességesebb, mind tisztességesb volna, keresztyén fejedelmek gubernálási oltalma alatt élni, szolgálni.
Látom magam körül, hogyan lesz egy lányból először barátnő, aztán menyasszony, aztán feleség, végül gyermekeinek anyja, férjének tisztességes, visszafogott szépségű párja. Ehhez nem túl kihívó, normális nőnek kell lenni. Vágynék én erre, de közben szabad ember akarok lenni. A kettő nem egyeztethető össze.
Létezik olyanfajta házasság, amelyben mindkét ember még szabadabbá válik, mint amilyenek egymagukban lehetnének.
Ha valaki a másik börtönőrévé válik, a rab rögvest szabadulni szeretne.
Ha megkérdezed, hogy szerintem mi a legfontosabb szó, én biztosan a szabadságot mondanám.
Legnagyobb kints a’ szabadság!
Vérrel szerzik azt a’ nemzetek;
én is benned, szép szabadság!
véghetetlen kintset tisztelek.
Vén épület már a világ,
Le, alacsonyra sűlyedett.
Ha egyenest jársz: beütöd
A gerendában fejedet.
Hajolj meg, ha a fejtörő
Gerenda ellenedre van…
Én inkább betöröm fejem,
Semhogy meghajtsam derekam!
Az anyagi világ törvényei csak illúziók. Semmi hatalmuk nincs a kozmikus valóság felett. Behódolni előttük azt jelenti, önként lemondani szabadságunkról, rabszolgasorba taszítani önmagunkat.
Olyan determinista vagyok, aki kénytelen úgy tenni, mintha létezne szabad akarat, mert ha civilizált társadalomban akarok élni, akkor felelősségteljesen kell viselkednem. (…) Nincs ellenőrzésem a folyamatok felett, elsősorban rejtélyes mirigyek azok, ahol a Természet előállítja az élet lényegét. Henry Ford feltehetően belső hangnak hívná ezt, Szókratész daimónnak, de mindketten ugyanazt üzenik nekünk a maguk nyelvén: az emberi akarat nem szabad.
Mindent, ami valóban nagyszerű és inspiráló, olyan egyén teremtett, aki szabadon tudott dolgozni.
Ez a kő, ha tudna gondolkozni, bizvást azt hinné, hogy ő szabad
s hogy semmi más ok nem birta mozgásra, mint az ő akarata.
Ilyen az az emberi szabadság is, mellyel mindenki szeret dicsekedni
s mely csupán abban áll, hogy az emberek tudnak vágyaikról,
de nem tudnak azokról az okokról, melyek a vágyakat irányitják.
Ne menjünk hát a régi idők ösvényén, midőn egyes pártok s egyes személyek valának gyűlölség tárgyai, s a pártokat demonstratiókkal s egyes személyek üldözésével szoktuk gyöngíteni. Ha a szabadság ily védelemre szorul, hogy miatta egyes, kevéssé fontos egyéneket veszünk üldözőbe; ha a szabadság iránt egész lelkesedésünk csak ebben van: úgy menjünk inkább haza kertünk fáinak árnyékába, úgy reánk nem lehet bízni a haza javát.
Ha a népnek természeti joga és szabadsága meg nincs, akármit mesterkélünk rajta, sohasem lesz, nem lehet azzá, amivé lennie kell vala. Ha kényelmesebb fogházakat építünk neki, ha legüdvösb büntetőtörvényt alkotunk számára, ha selyembe és bíborba öltöztetjük, ha minden tudományt tölcsérrel fejébe öntünk, szóval akármit teszünk vele, rabszolgacsorda lesz.
Míg és ahol cenzúra van, addig s ott teljes szabadság nem létez. Aki pedig azt hiszi, hogy van, fogalma sincs a szabadságról.