Magány idézetek

Magány idézetek
Tisza Kata

A nagyvárosi ember másként magányos, mint a természet közelében élő, hiszen a beton másképp tépi fel a magányosságérzetet, mint ahogy ezt a természet közelsége oldani képes.

Pilinszky János

Az ember magányos: bűnében éppúgy, mint erényében, érettségében. Hiába van ezer szállal beágyazva az univerzumba, hiába van otthona, gyereke és felesége. De ez a magány nem valamiféle „műhiba”. Az ember magánya fönntartott hely, amit egyedül Isten kegyelme tölthet be. Könnyű vigasz nem segít rajta. Épp ezért magányunk létünk legértékesebb része, és már puszta tudomásulvétele is meghaladása önmagunknak.

Franz Kafka

Jártál már messze, egyedül? Csak az képes rá, aki sok régi bánatot, de sok boldogságot is hordoz. Emlékszem, fiatalon sokat voltam egyedül, de inkább kényszerből, ritkán voltam szabad és boldog. Most azonban úgy futok az egyedüllétbe, mint a víz a tengerbe.

Franz Kafka

Nem azért bújok el az emberek elől, mert nyugodtan akarok élni, hanem mert nyugodtan akarok tönkremenni.

Dsida Jenő

Először csöndesen nyöszörgök,
aztán hangosabban sírok,
aztán az egyedüllét iszonyú félelmében
felszökök és rekedten kiabálok.

Dsida Jenő

Nappal-éjjel így terül szét
fölötted az egyedüllét,
lassan tompa, fullatag, nagy
csöndbe merülsz, hallgatag vagy,
nem akar a könny fakadni,
sem a szó könnyen szakadni,
mind nagyobb a néma sejtés,
mindig több a mélyre-rejtés,
minden nappal, amit élsz,
több, amiről nem beszélsz.

George Orwell

A magány, jelentette ki, nagyon értékes kincs. Mindenki vágyik egy olyan hely után, ahol időnként egyedül lehet.

Fekete István

Ballagtam a falumban. Nem ismertem senki, s engem sem ismert meg senki. Régi házunk falát megsimogattam, homályos ablakszemébe belenéztem, és magam láttam benne.