Szükségem van egy élőlényre, akivel megoszthatom boldogságomat.
Emily Bronte
1818. július 30. - 1848. december 19.
angol költőnő és regényíró
Emily Bronte idézetei a szenvedélyről, a szerelem erejéről és az érzelmek mélységéről szólnak. Gondolatai erőteljes hangulatot teremtenek, és közelebb visznek az emberi lélek alaposabb megértéséhez.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Neked is csak olyan a szíved és az idegeid, mint a többi felebarátodé. Miért akarod hát elrejteni? Gőgöddel nem vezeted félre Istent! Addig kísérted, míg ki nem préseli belőled a szégyen jajkiáltását!
Nem nevezhetjük társaságnak azt, mikor valaki nem tud semmit, és nem beszél semmiről.
Nehéz harcot vívtam az életben, attól a perctől, hogy nem hallottam többé a hangodat; meg kell, hogy bocsáss, hisz egyedül teéretted küzdöttem.
Nagyon gonosz lehetsz, ha arról akarsz meggyőzni, hogy nincs e világon boldogság!
Amit sem a nyomor, sem a bűn, sem a halál, sem Isten, sem Sátán nem tudott volna elérni: hogy mi valaha egymástól elválhassunk, azt te jószántadból, önként megvalósítottad.
Maradjatok veszteg, gonosz gyerekek! Van itt elég jó könyv, olvassatok.
Ha tudná, milyen az igazi fájdalom, restellne egyetlen könnyet is pazarolni erre a kis kellemetlenségre. Maga igazi bánatnak még az árnyát sem érezte soha.
Hogy szeretnék odakünn lenni! Bárcsak ismét kisleány lehetnék, rettenthetetlen, szabad és vadóc, aki csak nevet a sértéseken, s eszébe sem jut őrjöngeni miattuk. Miért változtam meg ennyire?
Nem én törtem össze a szívedet – magad törted össze; és közben összetörted az enyémet is.
Temethetnek tizenkét láb mélységbe, és rám dönthetik az egész templomot, de nem fogok nyugodni addig, amíg velem nem leszel.
Aki nem készül el fele munkájával délelőtt tízig, másik felét sem fogja befejezni.
Nem nyithat ki olyan könyvet ebben a könyvtárszobában, amelybe bele ne néztem, és amelyből valamit ne merítettem volna.
– Nincs könyve! – kiáltottam fel. – Hogyan képes itt könyvek nélkül élni, ha bátorkodhatom megkérdezni.
Én hiszem, hogy a holtak békességben nyugszanak, de nem szabad a nevüket léhán a szájunkra vennünk.
Emily Bronte idézetek – szenvedély, természet és lélek mélységei
Emily Bronte az angol irodalom egyik legkülönlegesebb hangú alkotója, aki a Üvöltő szelek című regényével vált halhatatlanná. Műveiben a szenvedély, a szabadságvágy és az emberi lélek sötétebb, ugyanakkor igazabb rétegei jelennek meg. Írásai egyszerre nyersek és költőiek, mély érzelmi töltettel.
Az Emily Bronte idézetek a szerelem intenzitásáról, a természethez való kötődésről és az emberi érzések szélsőségeiről szólnak. Szavai gyakran erőteljesek és szenvedélyesek, miközben finom érzékenységgel ragadják meg a lélek rezdüléseit. Gondolatai nem felszínesek, hanem mélyen gyökereznek az emberi tapasztalatokban.
Ez a gyűjtemény azokhoz szól, akik értékelik a klasszikus irodalom időtálló gondolatait és az érzelmi mélységet. Emily Bronte idézetei segítenek megérteni, hogy az emberi érzések gyakran ellentmondásosak, mégis ezek adják életünk valódi intenzitását.
Az itt összegyűjtött idézetek a természet, a szerelem és az emberi lélek kapcsolatát tárják fel, emlékeztetve arra, hogy a legmélyebb érzések gyakran szavakon túl léteznek.