Számomra a megjelenés egy adott pillanatában a könyv meghal… …a könyv felkerül egy polcra, ami olyan, mint egy temető, van egy polc, ahol a saját könyveimet tartom, ahová a saját könyveimet temetem el.
Hasznos magunkkal vinni egy könyvet is, amely aztán cserélhető a csapat tagjai között. A könyvek lehetnek elmúlt idők szabadsághőseinek életrajza, történelmi írások vagy gazdaságföldrajzi művek, lehetőleg az országról, és olyan általános jellegű írások, amelyek emelik a katonák műveltségi színvonalát, és megóvják őket a szerencsejátéktól és más nemkívánatos időtöltésektől. A gerillaharcos életében vannak unalmas időszakok.
És ne hagyják abba az olvasást. Jó érzés kézbe venni egy könyvet. Érezni a súlyát. A lapok kedvesen vonakodnak, mikor érzékeny ujjbegyükkel fordítanának egyet. Agyunk tekintélyes részének az a dolga, hogy eldöntse, jó-e vagy rossz nekünk az, amit a kezünk megérint. Nem kell lángelmének lenni ahhoz, hogy tudatában legyünk: a könyv jó számunkra.
Semmi sem szebb és semmi sem hasznosabb az ember egész mulandó életében, mint a könyvek olvasása.
Keveset, de jó és erős könyveket olvassunk, amelyek nyomot hagynak bennünk!
Bármibe fogok egy nap során, mindez előkészület az olvasással eltöltött időre. Adjanak egy jó regényt vagy memoárt, kis teát meg egy otthonos sarkot, ahová behúzódhatok, és a hetedik mennyországban érzem magam. Imádok belehelyezkedni mások gondolataiba. Nem győzök csodálkozni, milyen mély kapcsolat fűz azokhoz, akik életre kelnek a könyvek lapjain, függetlenül attól, mennyire különböznek egymástól az életkörülményeink. Nem csupán azt érzem, hogy ismerem ezeket az embereket, de magamról is többet megtudok általuk. Felismerések, információ, tudás, ösztönzés, erő – mindez ott van egy jó könyv lapjain.
Az olvasás mindig is kizökkentett a való világból, a könyvillatimádatot meg nem kell megmagyarázni, még az is szereti, aki soha nem járt könyvtárban vagy könyvesboltban.
Az olvasás jelek megfejtése, és az ember egész élete során olvas, hiszen az őt körülvevő világ jeleit fordítja le a maga nyelvére és a maga tudásává. A könyv pedig olyan jelegyüttes, amit a jelentésközvetítés szándékával hoztak létre alkotói.
Abban reménykedtem, hogy az olvasás kiragad a valóságból, és a könyv segítségével egy sokkal derűsebb világba csöppenhetek.
Mi a jó egy olyan könyvben, amelynek az elolvasása után még nyomorultabbnak érzed magad, mint előtte?













