201 idézet
A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet.
A hűség azt is jelenti, hogy kötelék fűz össze bennünket, és kitartunk egymás mellett. Kitartunk egy folyton változó ember mellett, egy folyton változó kapcsolatban. A hűség dinamikus. Aki ahhoz ragaszkodik, amije van, máris elveszítette. A hűség azt jelenti, hogy közös jövőnk van.
A különbség a sikertelen és a sikeres ember között nem feltétlenül a tehetség, hanem a kitartás.
A siker jobbára azon múlik, hogy akkor is kitartsunk, amikor mások már feladták.
A nehézségek a célhoz közeledve fokozódnak.
Senki nem tudott úgy hatni rám, mint ő, amikor cserben hagyott a bátorságom. Mert néha, tudja, előfordul, hogy minden nagyon nehéz lesz, bonyolult. Valami történik az ember életében, és nem akarja tovább csinálni. Ezen mindenki keresztülmegy: nem akarom tovább csinálni. Ő pedig képes volt ösztönözni, hogy de igenis csinálnod kell, ez a te utad. Rá tudott beszélni. Sokszor abba akartam hagyni a bunyót, mielőtt profi bokszoló lettem. Abbahagyom, nem csinálom tovább. De ő biztatott, és megértette velem, hogy miért kell folytatnom.
(Egykori edzőjéről, Cus D’Amatoról)
A feltételekhez kötött lét szenvedéssel jár. A szenvedésnek van oka, van vége, és vannak utak, melyek elvezetnek a végéhez.
Olyasmi volt ez is, amilyen az eddigi egész életem – sosem voltam elég erős ahhoz, hogy megküzdjek a rajtam kívülálló dolgokkal, hogy megtámadjam vagy lehagyjam ellenségeimet. Hogy elkerüljem a fájdalmat. Mindig emberi voltam és gyenge, s az egyetlen dolog, amire képes voltam, az a kitartás. Az állhatatosság. A túlélés. Mostanáig ez elég volt. Ma is elegendőnek kell lennie. Kibírom, amíg a segítség meg nem érkezik.
Adj erőt, hogy nyitott maradjon a lelkem, és ne legyen fontosabb számomra a saját bánatom, mint más emberek szenvedései.
Senki sem szenvedhet vereséget, amíg nem adja fel – saját lelkében.
A tökéletes virág nagyon ritka. Van, aki egy életen át keresi, s az élete nem hiábavaló.
A kemény munka, az elhivatottság, és a hit túljuttat bármin, és segít valóra váltani mindent.
Amit csinálunk, nem azért van, hogy bosszantsuk az embereket. Mi egyszerűen azt csináljuk, amit érzünk, és nem törődünk semmi mással. Mi mind megdolgoztunk azért, hogy zenészek legyünk, és ezt akarjuk csinálni, ameddig csak bírjuk. Ez az, ami igazán fontos.
Hinned kell magadban, abban, hogy elérsz valamit, akármennyi ideig tart is.
Annyi ereje még váltig marad mindenkinek, hogy végrehajtsa azt, amiről meg van győződve.
Lehet rosszul játszani, de lélektelenül soha! Van úgy, hogy az embernek rossz napja van és a pályán semmi nem sikerül. Nem számít, a lényeg az, hogy lássák rajtad az emberek, hogy megszakadsz a klubért, a szurkolókért és akkor a vereség is meg van bocsátva. Ilyen egyszerű!
A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, sohasem győznek.
Ha esetleg veszít az ember, hát veszít. Nem lehet mindig nyerni. De mindig jön egy másik verseny, amit meg lehet nyerni, és meg is kell!
Vannak, akik inkább a szívükre hallgatnak, és nem arra, amit mások diktálnak. Ritkán találkozni ilyen emberekkel, de ők azok, akik emlékeztetnek arra, hogy ha elindultál az utadon, ne tántorítsanak el a kétségek és gyötrelmek, hogy jó abban hinni, hogy nincs „nem tudom”, hogy nincs „úgyse sikerül” vagy „lehetetlen”. Ők emlékeztetnek minket arra, hogy jó elhinni, a lehetetlen nem létezik.
A patak és a szikla összecsapásából mindig a patak kerül ki győztesen. Nem az ereje, hanem a kitartása miatt.
