Vannak, akik azt állítják, hogy jól ismerik Istent, de én nem tartozom közéjük. Isten számomra felfoghatatlan. Isten valóban a saját képére teremtett bennünket? Nem gondolhatjuk azt, hogy egy szinten vagyunk vele. Isten egy hazug, perverz disznó? Mert mi azok vagyunk. Drogfüggők, irányításmániások, manipulátorok, narcisztikus önimádók vagyunk. Ha Isten is ilyen, akkor rába*tunk.
Az egyik, amit megtanultam az iszlámtól, hogy mindnyájunknak ki kell alakítanunk a saját személyes kapcsolatunkat Istennel. Isten nem valaki mást fog a pokolra küldeni a hibáimért. Nekem kell megalkudnom vele a saját megváltásomról.
Két igazság soha nem mond ellent egymásnak… A Szentírás, mint ahogy a természet is, Isten igéjéből ered. Isten a természet cselekedeteiben épp oly csodálatos módon nyilvánul meg, mint a Szentírás nagyra becsült mondataiban.
Képtelen vagyok hinni abban, hogy az Isten, aki felruházott bennünket ítélőképességgel, józan ésszel és szellemmel, úgy akarta volna, hogy ne használjuk ezeket.
A gravitáció magyarázatot ad a bolygók mozgására, de nem válaszol arra a kérdésre, hogy ki hozta mozgásba azokat. Isten az, aki mindent irányít, és mindent tud, ami van vagy megtehető a világon.
Egy kis tudomány elválaszt minket Istentől, sok tudomány közel visz hozzá.
Ha Istent akarod megnevettetni, nincs más dolgod, mint a terveidről mesélni neki.
Isten szeretet és szeretet tárgya: itt van a miszticizmus egész hozadéka. Erről a kettős szeretetről beszél szüntelenül a misztikus. Leírása befejezhetetlen, mert a leírnivaló kifejezhetetlen. De az, amit világosan megmond, annyi, hogy az isteni szeretet nem valami az Istenből, hanem maga az Isten. Ehhez az útbaigazításhoz csatlakozik a filozófus, aki Istent személynek tartja.
Mindannyian Isten teremtményei vagyunk. Hogy kegyelemért és igazságosságért imádkozunk, miközben tovább folytatjuk az állatok húsának evését, melyeket miattunk vágtak le, összeegyeztethetetlen. (…) Az ember igazságra való vágyakozása azonban elbukik, valahányszor állatot öl, hogy azt megegye. Mert az ember kegyelmet kér Istentől, ő maga azonban nem kész arra, hogy kegyelmet gyakoroljon. Milyen jogon reméli akkor Isten kegyelmét? Igazságtalan és minden konzekvenciát mellőző valami olyat elvárni, amit az ember maga nem akar megadni.
Az az ember fosztotta meg magát az e világon hozzáférhető legfőbb jótól, aki megfosztotta magát a Biblia ismeretétől. Ha olvastad már a Bibliát, akkor tudod, hogy az Isten Szava, mert megtalálod benne a kulcsot a saját szívedhez, boldogságodhoz és kötelességedhez.
Amikor azt mondják, hogy én vagyok Isten, azt válaszolom, hogy tévednek. Egyszerű focista vagyok. Isten az Isten, én pedig Diego.
Nem tudnék így élni, Isten nélkül. Te tudnál? Mostanában rengeteg híres ember beszél a tévében arról, hogy nem hisz Istenben, és aki hisz, az bolond. Jól van, tegyék csak. Mindenki abban hisz, amiben szeretne. Remélem, azért boldogok. De én nem tudnék így élni. Megkérdezném tőlük, hogy lehetnek ennyire biztosak abban, hogy Isten nem létezik? És hogy tudná egy ember megcáfolni mind azt, amiben olyan sok nagy filozófus hitt, és amiért az évezredek során annyian vállalták a mártírhalált?
Azt szoktam mondani és írni, hogy „95 százalékos ateista vagyok”, ami azonban a valóságban egyre fogyó százalékot, arányt jelent. Lehet, még egy-két év és elérem a 99 százalékot, netán a százat is. Az Isten választása a könnyebbik út, mindenben. A világ keletkezése, a természet működése, a kozmosz törvényei stb. témákban mindig egyszerűbb azt mondani: egy isten teremtette, ő igazgatja, az ő akaratát követve mennek a dolgok. Aki filozofikusabb alkat, sőt egyáltalán, gondolkodó ember, az ne menjen ezen a könnyebb úton.
Bízom Istenben, ő vigyáz rám. Hiszem, hogy ő mindig időben beleavatkozik az életembe, ahogy tette tíz évvel ezelőtt is, amikor megmentett.
Életem alapja az isteni fény, amely a hiten keresztül világít.
Megpróbálom közelebb vinni az Úrhoz magamat, a gyermekeimet, a feleségemet – egymást segítjük ebben. Megpróbálom ezt a közvélemény előtt is képviselni, és amikor a nyilvánosság előtt beszélek, megpróbálok mindenkit meggyőzni arról, hogy jó dolog Istennel kapcsolatba kerülni.
Az Istenség nem valahol fent, a fejünk felett lakik. Ott van az égben, ott van a földön, és ott van bennünk is.
Isten kegyelme kiváltképpen kitetszik abból, hogy annyi fontos és hatalmas személy ellenkedése dacára, akik az udvarban Felségteknél rossz híremet költötték és vállalkozásomat csalóka álmodozásnak minősítették, mégis sikerült tervemet elfogadtatnom. Bízom Istenben, hogy az általam véghezvitt tett az egész kereszténységnek tisztességére válik és sosem lesz hozzá hasonló cselekedet.