A hazug élet legszörnyűbb átka, hogy kilopja mindenből a valóságot, a tartalmat, ami körülöttünk van, és amit az ég lelkünk táplálékául és öröméül alkotott. Aki hazugságban él, annak az egész világ hamis, semmivé zsugorodik a kezében. És ő maga árnyékká válik a hamisság világában, sőt lassanként megszűnik létezni.
Hazudni tanít, aki tiltással nevel,
De hazudni könnyebb, mint hibát ismerni el.
Elsősorban azért nehéz őszintének lennünk a gyerekekkel, mert sokszor magunknak is képtelenek vagyunk igazat mondani. Hazudunk magunknak, hazudunk a szomszédainknak. Minden önéletrajz egy hazugság. Azért hazudunk, mert arra tanítottak minket, hogy elérhetetlen erkölcsi elvárásoknak feleljünk meg. (…) Ebből következően egész oktatási rendszerünk is tele van hazugsággal. Az iskolák továbbadják azt a hazugságot, hogy az engedelmeskedés és a szorgalom erények, s hogy a történelem- és a francia nyelvtudás műveltséget jelent.
Ha a gyermek hazudik, akkor vagy fél, vagy utánoz. Hazug szülőknek hazug gyerekeik vannak. Ha azt akarjuk, hogy a gyerekünk elmondja nekünk az igazat, ne hazudjunk neki.
Csak a valószínűtlen igazán valószínű, csak a hihetetlen igazán hihető.
Külön kellene szólnom a nőkről is. Ők nem hazudnak – amint tévesen hirdetik -, csak az igazság egy részét hangsúlyozzák.
Sokszor az emberek azért küzdenek a legelszántabban, hogy megőrizzenek egy illúziót, és azokat ítélik el, akik megkérdőjelezik azt.
A gondolkodást igen, a szívet sohasem téveszti meg az önáltatás hazugsága. A szó szeret hazudni, a szív erre képtelen.
A macska és a hazugság között az a legfőbb különbség, hogy a macskának csak kilenc élete van.
Olykor-olykor mindenki szívesen átadja magát a fantáziának. (…) Alkalomadtán úgy teszünk, mintha meg akarnánk győzni magunkat, hogy a titkaink nem is olyan rémségesek. Igen, a szerepjátszás egyszerű játék. Ott kezdődik, hogy magunknak hazudunk, és ha másokat is meg tudunk győzni a hazugságunkról, nyert ügyünk van.
A legtöbb ember inkább elfogad egy valószínű hazugságot, mint egy valószínűtlen igazságot.
Ha az az érzésed, hogy átvágnak, akkor valószínűleg tényleg átvágnak.
Szánalmas kis lény az ember, önnön sorsán túl nem lát,
Könnyen megtéveszti néhány jól irányzott hazugság.
Az igazság furcsább, mint a koholmány, de csak azért, mert a koholmánynak meg kell maradnia a valószerűség keretei között; az igazságnak nem.
Az ember részben attól lesz felnőtt, hogy megtanul nem túlságosan nyíltnak és őszintének lenni, és bizonyos helyzetekben inkább hazudni, semmint megsérteni valakit az igazsággal.
Létezik egy általános igazság: mindenki hazudik. A változó csak az, hogy miről.