Az én szememben az érzékiségnek mindig csúfnak, az esztétikának isteninek, a halálnak szépnek kell lennie.
Salvador Dalí
1904. május 11. — 1989. január 23.
spanyol festő
Ha pénzt akarunk keresni, minden eszköz jó, bármi módszer megengedett – a lopás, a plágium… – egyedül az nevetséges, ha azt állítjuk, hogy az emberiség vagy az utókor javára szolgál.
A világon mindent meg lehet ismételni, mindent el lehet halasztani. Mindent, kivéve a váratlanul és könyörtelenül érkező halált.
Az intelligencia ambíció nélkül olyan, mint a madár szárny nélkül.
A befolyásom titka az, hogy az mindig titokban marad.
A bohóc nem én vagyok. De ez a szörnyeteg társadalom nem ismeri fel, hogy ki az, aki azért viselkedik komolyan, hogy elrejtse őrültségét.
Az elefánt és a légy közt talán fennáll valami hasonlóság. De maguk és én köztem?
Saját világegyetemmel rendelkezni jobb, mint autótulajdonosnak lenni.
Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez.
Abból a tényből, hogy magam sem látom tisztán festményeim értelmét, nem következik, hogy nincs értelmük.
A szerénység nem kifejezetten az én műfajom.
Gyűlölöm a szabadságot: arra kötelez, hogy válasszak.