Sajátságos, hogy a huszonegyedik század elején sem a korruptak kerülnek tömlöcbe, hanem azok, akik tiltakoznak az uram-bátyám alapon szétlopott pénzeket szerző, adó vagy kapó bűnözők tevékenysége ellen. Az a rendszer fogta el s dugta rács mögé, amelyik váltig állítja, heves harcot folytat a gazdaságát behálózó korrupció ellen.
Hatalom idézetek
Úgy éreztem, hogy ez a kis kert életem szimbóluma. Nem volt semmi egyebem, mint a gondoskodó szeretet, amellyel a jövő termését táplálom. Úgy gondoltam, a jó vezető pontosan olyan, mint egy kertész: felelősséget kell vállalnia azért, amit elültetett. Néha ki kell kapálnia a vadhajtásokat, de a jövőért dolgozik, azokért a gyümölcsökért, amelyek majd később fognak megérni. Az életemet olyannak láttam, mint egy kertet, amelyben elültettem valamit, de még várni kell a gyümölcseire.
A kor, amikor a rettegés, a Vezérnek megfelelni vágyás diktál, egyszerű és kiszámítható. Akkoriban bárkiért jöhetett a fekete autó, emberek százai tűntek el nyomtalanul. Én sohasem féltem, de azt tudtam, hogy mások nem akarnak hibázni, mert remegnek. A rettegő pedig szolgál, tüsténkedik, igyekszik a hatalom kedvébe járni. Szóval és tettekkel iparkodik biztosítani Vezérét s annak helytartóit: hű és igaz kommunista. Éljen a párt, lengjen a dicsőséges lobogó!
Putyin nem egy őrült. Nem is démon. Ő egy “hideg rendszer” szülötte és túlélője. A KGB-é, a szovjet hatalmi gépezeté. Egy olyan világé, ahol az érték nem az ember, hanem az irányítás volt. Ahol az élet ára nem számított – csak a rendszer stabilitása.
















