Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk.
A fa törzse mindig változatlan marad, de a lomb szeszélyesen burjánzik rajta.
Nem elég a tudás, alkalmazkodni is kell; nem elég az akarás, cselekedni is kell.
Aki idegenkedik eszmétől, végül a fogalomnak sincs birtokában.
Bizonyos szellemeknek meg kell hagyni idiotizmusaikat.
Alig van oly közönséges dolog, mely ne tetszenék humorosnak, ha torzítottan fejezik ki.
Néha minden csak akkor kezdődik, ha csendben maradsz.
Nincs tökéletes virág, mert minden virág tökéletes.
Fortuna mosolyog, de csak ritkán tesz
maradéktalanul szerencséssé.
Ha napfényt küld,
szúnyogokat is küld hozzá.
Ne felejtsd el, hogy nem megkapni azt, amit kívánsz, néha csodálatos szerencse.
Akkor jó embernek félben szakasztani dolgát, mikor még szolgál a szerencse.
Ami szívből jön, csak arra
dobbannak meg más szívek.
Nem tudom elképzelni a bölcsességet bizalmatlanság nélkül. A Szentírás azt mondja, hogy a bölcsesség kezdete az Istenfélelem; ami engem illet, én azt hiszem, hogy az emberfélelem.
Nem azt szeretjük, ami a legszebb, hanem azt, ami a legnemesebb gondolatokat ébreszti bennünk.
Nem lehet a bánat magvát elvetve boldogságot aratni.
A gondolkodó ember java és boldogsága, hogy a kifürkészhetőt kifürkéssze, s a kifürkészhetetlent csöndes áhítattal tisztelje.