A lelkünk és csakis a lelkünk az, ami leláncol vagy felszabadít bennünket.
A hatalmas sziklát nem zavarja a szél; a bölcs ember elméjét nem zavarja sem a tisztelet, sem a becsmérlés.
Az ember hibái mintegy folytatásai erényeinek. Ha az erények tovább tartanak, mint kellene, ha nem akkor mutatkoznak meg, amikor kellene, és nem ott, ahol kellene, akkor hibák.
Légy türelmes, akkor a világ a lábaid előtt hever.
A puszta erő józan ész nélkül nem ér semmit.
Csak bátran fel! Te adj útmutatást,
vesd el a képzelet minden koloncát,
működjék szenvedély, érzés, tudás
s, ezt jól jegyezd meg: egy adag bolondság!
Nem mindenütt vannak békák, ahol víz van, de víz van ott, ahol békákat hallani.
Mi csillog, az csupán a percnek érték,
A nagy mű szebb utókort is megér még.
A kín meg a röpke kéj,
Siker, kudarc, veszély
Felváltja egymást sebtiben.
Elvégre az vagy – ami vagy.
Viselj parókát milliónyi fürttel,
Járj ölnyi sarkakon vagy trónra ülj fel,
Az maradsz mindig, ami vagy.
A bölcsesség csak az igazságban foglaltatik.
Ki hibáimat elszenvedi, úrrá válik felettem, még akkor is, ha a szolgám.
Jobb megtenni és megbánni, mint megbánni, hogy nem tettem meg.
Ha az embernek ellensége van, bölcs dolog megismerni a szokásait.
Ellenségeinken mérhetjük fel, milyen magasan állunk.
A fa törzse mindig változatlan marad, de a lomb szeszélyesen burjánzik rajta.
Nem elég a tudás, alkalmazkodni is kell; nem elég az akarás, cselekedni is kell.
Aki idegenkedik eszmétől, végül a fogalomnak sincs birtokában.
Bizonyos szellemeknek meg kell hagyni idiotizmusaikat.