133 idézet
Három alapvető stresszt ismerünk. Van a fizikai stressz, melyeknek forrásai a balesetek, a sérülések, az esések vagy a traumák. Van a vegyi stressz, melyet baktériumok, vírusok, az élelmiszerekben lévő hormonok, nehézfémek, az alkohol okozta másnaposság vagy a vér cukorszintje okoz. És van az érzelmi stressz, melyek családi tragédiák átéléséből, munkahelyi vagy pénzügyi problémákból születnek. Mindezek a dolgok kibillenthetik az agyunkat és a testünket az egyensúlyból.
A stressz, amit az emberek többsége pszichésen érez, nem más, mint fikció. Arra az esetleges „mi történik a legrosszabb esetben?” forgatókönyvre és jövőképre épül, ami még meg sem történt. Stressz akkor alakul ki, amikor visszautasítjuk az életet. Van valami az életünkben, amire azt mondjuk, nem akarjuk, másnak kellene lennie, vagy valakinek mást kellene tennie. Ezzel stresszt gyártunk magunknak. Nem vagyunk harmóniában az élettel, és nem fogadjuk el az életet. Ez az, ami megakadályozza a könnyedséget, és végül betegséghez vezet. A könnyedség hiánya a betegség
előfutára, így egyértelműen a fiziológiánkban nyilvánul meg.
A bolygó lakosságának kevesebb mint 5 százaléka születik mindent eldöntő genetikai adottságokkal. A másik 95 százalék betegségeit az életmód, a szokások és a döntések okozzák. Gyógyászati modellünk tökéletesen működik akut problémák esetén. Ha eltöröd a karodat, vagy vakbélgyulladásod van, jó ötlet mentőket hívni, hogy ellássanak. Ha azonban olyan krónikus problémákról van szó, melyek megoldásához életmódbeli változtatások szükségesek, egy gyógyszer bevétele a legtöbb esetben nem elég.
Le kell hatolnod a betegséged gyökeréig, ha meg akarod találni a szabadságot. Az emberek anélkül keresik a megoldásokat, hogy megnéznék, miért alakult ki az adott probléma.
Nincsenek gyógyíthatatlan betegségek, csak gyógyíthatatlan emberek.
A hagyományos orvoslás beleragadt egy régi hitrendszerbe, és be van zárva abba az elméletbe, hogy a betegségek okai a génjeinkben és a biokémiánkban keresendők, ezért a legnagyobb megmentőnkként tekint a gyógyszeriparra. Hogy miért? Mert szerinte a vegyi anyagoknak kellene visszahozniuk számunkra az egészséget. Nos, egyre inkább beigazolódik, hogy ez totális tévedés. Nagyon kevés az olyan betegség, ami kizárólag szervi eredetű. Valójában a 2-es típusú cukorbetegségnek sincs semmi köze a génjeinkhez, az életmódunkra vezethető vissza. A kardiovaszkuláris betegségek 90 vagy akár magasabb százaléka sem szervi eredetű, hanem a stressz nem kezelése okozza.
Személy szerint ellenzem az oltásokat, és nem szeretném ha kényszerítenének a beoltásra ahhoz, hogy utazhassak. Hogy mi történik, ha kötelezővé teszik? Akkor döntést kell hoznom.
Nagyon sok időbe tellett, amíg mindenféle kétség nélkül őszintén beismertem magamnak, hogy alkoholista vagyok. Miután ez megtörtént, a következő pohár már más lesz számodra.
Ittam, drogoztam, csajoztam, egészen addig, míg a testem kezdett szépen darabokra hullani. Éreztem, ahogy esek szét.
A melankóliából sokszor lesz depresszió, ezt munkával és szórakozással előzöm meg. És ilyenkor nemcsak tettetem, hogy szórakozom.
Az autoimmun betegség miatt fáradékonyabb voltam és sokszor küzdöttem ízületi fájdalmakkal. Viszont a nyers vegán táplálkozás ezt orvosolta, és így nem esett vissza a teljesítményem
Jelenlegi információk szerint ez az egy életed van, és ezt senki nem fogja helyetted kijavítani. Ne éld le dagadtan az életedet! Nagyon sok visszafordíthatatlan dolog van a világon, ami sajnos olyan, amilyen. A kövérség az pont nem ilyen. A döntés a kezedben van. Te magad vagy a betegség és a gyógyszer is.
Azok az esetek, amikor a szülész eredményesen tudott beavatkozni, összehasonlíthatatlanul elenyészők az áldozatok számához viszonyítva, vagyis azokhoz az esetekhez képest, amikor a beavatkozása eredménytelennek bizonyult. A szülészetnek ez az árnyoldala a gyermekágyi láz … nemcsak a terápiát tekintettem elégtelennek, hanem a tant is hiányosnak, mert a gyermekágyi láz eddig érvényes kóroktanában … valódi okának nem leltem semmiféle magyarázatát.
A testi fogyatékos embereknek olyasmikre kell összpontosítani erejüket, amelyek végrehajtását megmaradt képességeik lehetővé teszik, és nem szabad azon keseregniük, hogy mi az, amit nem tudnak megtenni.
A fertőző betegségek kisebb figyelmet kapnak, mint mondjuk a rák, vagy a szívbetegségek, mert a fejlett országokból – ahonnan a legtöbb kutatás származik – már szinte teljesen kiszorították a járványokat.
Az influenza, ami már hosszú ideje az életünk része, évente 400 ezer ember halálát okozza. Elképesztő, hogy mennyi mindent nem tudunk az influenzáról.
Nagyobb pusztítást végezhet egy olyan vírus, ami akkor is fertőz, miközben az emberek nem érzik magukat annyira rosszul, hogy ne repülnének vagy ne menjenek el a piacra, mint egy esetleges háború.
Pontosan tudjuk, hogy hány gyerek betegedett meg gyermekbénulásban tavaly: 1625-en. A húsz évvel ezelőtti adatokhoz képest ez nem sok. Bizonyára vannak, akik azt gondolják, hogy ez nem is rossz arány, de jelenleg semmi sem garantálja, hogy a betegség megmarad a jelenlegi szinten. Vagy megszüntetjük teljesen vagy visszatérnek az évi több tízezer vagy több százezer megbetegedési állapotok.
