A versenyautók sikere, nem az esztétika miatt van. A vázlatok, az ötletek bárhogyan is alakulnak, a végcél az, hogy gyorsabbá tegyük az autót. Azt szoktam mondani, hogy az én főnököm a stopperóra. „Ő” dönt minden tervezési típusról.
Az autóversenyzés olyan, mint a repülés: ha hibázol, az nagyon gyorsan visszaüt.
Ha két versenyző teljesen azonos autóval indul, mindig a bátrabb nyer.
Amikor teljes gázzal mész, nincs idő a félelemre.
Az autók és a szerelem között sok a hasonlóság: ha igazán törődsz vele, meghálálja.
Az autók nem csak gépek, hanem emlékekkel teli időgépek.
Azért vágtam ebbe az egészbe, mert imádok autót vezetni, lehetőleg minél gyorsabban. Szeretném, ha erről emlékeznének rám az emberek.
Jó autóval jár a szakács! Egyesek ki nem állhatják a németeket, azt mondják erőszakosak, ellepik a világ legjobb strandjait, csapnivaló a konyhájuk, de aki képes ilyen kocsit gyártani, az előtt emelem kalapom.
A sebesség még soha nem ölt meg senkit. A hirtelen megállás az, ami elintéz.
És Apa értem jön a Trabanttal. Fehér, a teteje piros, nagyon barátságos, nagyjából olyan sebességet tud elérni, mint egy kutya.
A száguldás olyan szenvedély, ami felér a legerősebb droggal.
Lehet, hogy pénz nem lehet boldogít, de inkább sírnék egy Jaguárban, mint a buszon.
Ha autókról van szó, csak kétféle ember létezik: őrült és gyáva.
Az autó olyan, mint az anyós – ha hagyod, uralni fogja az életed.
Ha az autód úgy érzi, mintha sínen menne, akkor valószínűleg túl lassan vezetsz.
Nagy autórajongó vagyok, így teljesen megértem az olyan srácokat, mint Jay Leno, akinek rengeteg kocsija van. De ha megkérdeznék tőlem, hogy melyik a kedvenc autóm, az olyan lenne, mintha a kedvenc dalomat vagy kedvenc ételemet kérdeznék – ez minden nap változik.
