Mindig figyeld, hogy mi a legjobb, amit tehetsz a körülötted levőkért. Ez az áldozat tesz majd ragyogóvá.
Sadhguru
1957. szeptember 3. -
indiai jógi, misztikus, guru, bestseller író és spirituális tanító
Abban a pillanatban, hogy megszűnik a testeddel való azonosulásod, az elme elcsendesedik
A legnagyobb szolgálat, amit az emberiség számára tehet valaki az, ha sugárzik belőle az áldás.
Az emberi elmét leszámítva az univerzumban nincs olyan dolog, ami ne lenne egységben minden mással.
Fontos, hogy soha ne zsákmányoljunk ki semmit – sem a növényeket, sem a fákat, sem az állatokat, és az embereket sem.
A haragod nem a másik emberről szól, hanem arról, hogy elvesztetted az irányítást önmagad felett.
A technológia önmagában semmit sem ér. Életünk azon áll vagy bukik, hogy hogyan használjuk.
Különböző típusú jógik vannak. Én nem az a fajta vagyok, aki feltámasztja a halottakat – én az élőket ébresztem fel.
Ha felhagysz azzal az egy gondolattal, hogy „Mi jár nekem?”, akkor egy élő, két lábon járó templommá válsz.
Az ösztönös reakció rabszolgaság. A tudatos válasz szabadság.
A meditáció olyan, mint egy hazatérés. Egy módja annak, hogy megállapodj léted legbelső részében.
Ne várd el, hogy a gyerekeid tiszteljenek téged! A szeretet és barátság kötelékét kell kiépítenetek, nem pedig a tiszteletét és az uralkodásét.
Az elképzelés, hogy a nők alacsonyabb rendűek a férfiaknál, abszurd. Ha a férfit a nő hozza világra, hogyan lehet a férfi felsőbbrendű, a nő pedig alsóbbrendű?
Ami jó a talajnak, az mindig jó a testednek is, mert a tested csupán a termőtalaj megtestesülése.
A felelőségvállalás azt jelenti, hogy felelősséget vállalsz az életedért. Ezzel megtetted az első alapvető lépést, hogy teljes emberi lénnyé válj – teljesen tudatossá, teljesen emberivé.
Ami az elmédben történik, az nem a valóság. Fontos különbséget tenni a kettő között.
A karma a múltbeli történések felhalmozódása, amelyek folyamatosan újrajátszódnak. A jóga segít abban, hogy az életedet az újrajátszásból mélyreható megtapasztalássá alakítsd.
A boldogság természete olyan, hogy minél jobban hajszolod, annál messzebbre kerül. Itt az ideje, hogy megállj és befelé tekints, mert minden tapasztalat benned történik, nem rajtad kívül.
A legtöbb ember a saját korlátai csapdájába került, és nem veszi észre, hogy bezárta magát.
Ha az életet tartjuk a legnagyobb értéknek, akkor természetes módon befogadóak és elfogadóak leszünk minden emberrel szemben.
