A gyermek minden bölcs szót tud, kár, hogy itt a földön csak kevesen értik meg. Nagy oka van, hogy nem akar beszélni mégsem. Csak egyet akar: és ártatlan arccal tanulja az anyja szavait az anyja ajkáról. A gyermek úgy jön a világra, mint egy koldus, pedig mennyi aranya és gyöngye van. Nagy oka van, hogy álruhában érkezik. Icipici csupasz koldus, aki tökéletesen tehetetlennek tetteti magát – így koldulja a mérhetetlen anyai szerelem gazdagságát.
Rabindranath Tagore
1861. máj. 7. - 1941. augusztus 7.
indiai költő, író, zeneszerző, festő, polihisztor
Ötéves kislányom nem élhet csevegés nélkül. Azt hiszem, életének még egyetlen percét sem fecsérelte el csöndben. Anyja gyakran bosszankodik emiatt, és szeretné félbeszakítani csacsogását, de én nem engedem. Mert Mininek a csönd nem természetes állapot, és én nem is tudom sokáig elviselni hallgatását.
Éjszaka, mikor már elfáradt a zaj, a tenger mormogása tölti meg a levegőt.
Az éjben, mikor az esőverte falevelek sírnak a szélben, az én suttogásom hallod az ágyon, és a nyitott ablakon át a villám fényében az én kacagásom villan be hozzád.
Bár bilinccsé font szívemmel
Tarthatnálak, hogy ne menj el,
S avval téged, amíg élek,
Önmagamhoz köthetnélek!
Megbocsátottam nektek, mert a durvaság a gyengeség jele.
Annak szól ez a vágyakozás, kit érzünk a sötétben, de nem látunk a napfénynél.
Fűszál hegyén hintázó harmatcsepp, könnyű tánc az Idő peremén: ilyen legyen az életed.
Sötétben kesergő felhőim elfelejtik, hogy maguk takarják el a napot.
Szeretnék egy zugot gyermekem szívének tündérvilágában. Tudom, hogy a csillagokkal beszélget, és az ég lehajol hozzá, hogy megsimogassa: szelíd felhők és szivárványok szórakoztatják.
Amikor elmúlik a fiatalság, az életbe gyönyörű időszak köszönt be – nyugodt és mély, mint a napsugaras ősz. Ebben az időszakban érik meg az élet vetése és a kertben a gyümölcs.
Aki jót akar tenni, bekopog az ajtón, aki szeret, nyitva találja az ajtót.
Zengjük el hát utolsó dalunkat és váljunk el!
Feledd el az éjt, ha már elmúlt az éjszaka!
Kit igyekszem ölelő karjaimba zárni?
Álmokat sohasem lehet fogságban tartani!
Mohó kezeim az ürességet szorítják szívemre és ez megsebzi keblemet!
A beteljesedés útja: Ez az oka annak, hogy Indiában miért mondott le a húsról egy egész nép, amely valaha ebből a táplálékból tartotta fenn magát: a szeretet érzéséből minden élő iránt – egy tény, mely egyedülálló az emberiség történelmében.
A gyenge is lehet félelmetes,
mikor őrjöngve próbál erősnek látszani.
Szeretnék a gyermekem lelkének országútján menni, ahol nincsenek határok.
A találkozás mécsese hosszan ég; búcsúzáskor egy pillanat alatt kialszik.
Azok, akik mindent bírnak kívüled, mosolyognak azokon, akiknek senkijük sincsen, csupán te!
Mint ahogyan a sirály és a hullám találkoznak, mi is úgy találkozunk és közeledünk egymáshoz. A sirályok elszállnak, a hullámok tovahömpölyögnek, s mi búcsúzunk.
Nem tud elülni a szívem.
Arcod látása nélkül egyre küzdök
keserves, meddő, parttalan vízen.
