Hiányod hiányzik.
Jóból, rosszból.
Fodor Ákos
1945. máj. 17. - 2015. febr. 21.
magyar költő és műfordító, a magyar haiku egyik leghíresebb mestere
Sietsz. Késel. Félsz. Azért is belevágsz,
belém vágsz. A mozdulat közepén
megbénulsz, már annyira bánod. Meg-
teszed és nem: maga magával
törlöd a tényt. Mindez még csak
rossz sem.
Aztán megint
késel majd.
Majd elsietsz.
Ne terítsetek.
Ne bontsatok ágyat. Csak
búcsúzni jöttem.
Oldódó képed
kicsordul szememből és
arcomra szárad.
Magadra ítéllek.
Veszteni? nyerni?
– ne, soha! csak játszani
szeretnék. Mindig.
Vakon vágtázva is, és át tűzön-vízen,
meg-megmértük végre: mekkora lehet a Kék Végtelen!
– S e győztesen, s e vesztesen,
félálomban suttogjuk: i g e n.
Álmunk mély és teljes legyen.
S hogy nappal is rólunk álmodjon a Szerelem:
ébredj velem,
Jobbik Felem,
ÉBREDJ VELEM!
Veled aludva
rólunk álmodom: arról,
hogy veled alszom.
A személyiség lényege a határtalanság; a csoporté a határoltság.
A szerelem lényege a határtalanság; a házasságé a határoltság.
A hit lényege a határtalanság; a vallásé a határoltság.
A lélek lényege a határtalanság; a testé a határoltság.
A létezés lényege a határtalanság; az életé a határoltság.A határtalanság: erő. A határoltság: hatalom. A hatalom kézzelfogható és múlandó, az erő megfoghatatlan és örök.
Nem hallok olyan
gyorsan, ahogy te játszol
– köztünk nincs zene.
Válságos helyzet:
tudom, hogy boldog vagyok,
csak épp nem érzem.
Nem én kések.
A világ siet.
Emberi művet
csak abbahagyni lehet
– befejezni: nem.
Magadtól kérdezd:
ajtód azért fontos-e,
hogy zárd? vagy, hogy nyisd?
Mind a ketten csak téged szeretünk.
Én is – te is.
Bárhogyan törekedj:
nem moshatod ma le
a holnapi mocskot.
Egyszer már megmondtam, hogy szeretlek!
– Majd szólok, ha változott a helyzet.
Szerelem az, ha
ébredned is jó azzal,
akivel alszol.
Egyik sem vagyok.
Sem üllő, se kalapács.
– Talán: a csengés.
Oly szókimondók
lettünk, hogy már alig van
mit kimondanunk.