A véletlen Isten eszköze, hogy névtelen maradjon.
Albert Einstein
1879. március 14. - 1955. április 18.
német Nobel-díjas elméleti fizikus
A speciális relativitáselmélet, amelyen az általános nyugszik, minden fizikai jelenségre vonatkozik a gravitáció kivételével; az általános relativitáselmélet adja meg a gravitáció törvényét és annak viszonyát a többi természeti erőhöz.
Kapcsolódó személyek / kategóriák
Newton, az elméleti fizika első átfogó, nagy teljesítőképességű rendszerének megalkotója, még hitt abban, hogy rendszerének alapfogalmait és alaptörvényeit a tapasztalatból kell levezetni. Ilyen értelemben kell felfogni jelmondatát: „Hypotheses non fingo”.
Az ember etikai magatartása együttérzésen, nevelésen és szociális kötelékeken nyugszik, és semmiféle vallási alapokra nincs szüksége. Elég szomorú volna az emberekre nézve ha a halál utáni büntetés félelmével és a jutalmazás reményével kellene őket kordában tartani.
Én Schopenhauerrel együtt úgy vélekedem, hogy a művészethez és tudományhoz elvezető indokok egyik legerősebbike a fájdalmas nyerseségű vígasztalanul sivár mindennapi életből és a saját vágyainak örökké váltakozó bilincseitől való menekülés. Az érzékenyebben hangoltakat ez kergeti ki a személyi létből az objektív látás és megértés világába; ez az ok azzal a vágyakozással hasonlítható össze, amely a városit lármás, áttekinthetetlen környezetéből ellenállhatatlanul a csendes hegymagaslatok felé vonzza, ahol a messzi pillantás csendes és tiszta levegőn hatol át, és nyugodt vonalakhoz simul, amelyek mintha az örökkévalóság részére teremtődtek volna.
Aki a szellemet meg akarja őrizni, annak a testet is ápolnia kell, amelyhez az kötődik.
Gyermekkorodban, kedves olvasóm, bizonyára te is megismerkedtél Euklidesz geometriájának égbenyúló épületével, és talán több tisztelettel, mint szeretettel emlékezel erre a büszke várra, amelynek vég nélküli lépcsőin lelkiismeretes tanítóid megszámlálhatatlan órákon át hajszoltak fölfelé.
A könyv olvasása különleges élvezetet jelent mindenki számára, aki hajlandó szellemi öntevékenységgel kísérni a fejtegetéseket.
A relativitáselmélet – mint minden fizikai elmélet – több önmaga matematikai csontvázánál.
Alkotó, önállóan gondolkodó és ítélő egyéniségek nélkül a társadalom fejlődése éppen úgy elképzelhetetlen, mint az egyéniség fejlődése a közösség tápláló talaja nélkül.
A képzelőerő mindennek az alapja. Ez az, ami bepillantást enged a jövőbe.
Véleményem szerint a következő háborúban férfiak helyett a hazafias nőket kellene a frontra küldeni. Ez legalább újdonságként hatna a határtalan megtévelyedésnek e vigasztalan birodalmában és miért ne legyenek a szépnem hősi érzelmei festőiebben felhasználva, mintha csupán fegyvertelen civilt támadnának?
Részemre elegendő az élet örökkévalóságának misztériuma, a leendő csodálatos felépítésének tudata és sejtés és az alázatos igyekezet, hogy a természetben megnyilvánuló értelem legparányibb részét is megérthessem.
Az emberi egyéniség végső próbája az „élet nagy kérdéseivel” s köztük elsősorban az elmúlással való szembenézés. „Az élet… tetszik nekem. Ha azonban közölnék velem, hogy három óra múlva meg kell halnom, ez igen kis hatást gyakorolna rám. Megfontolnám, miként hasznosíthatnám legjobban hátralevő három órámat. Aztán elrendezném papírjaimat, és nyugodtan lefeküdnék, hogy meghaljak”.
Az időt órákkal definiáljuk, melyek járásának törvénye tetszőleges, bármily szabálytalan is lehet; ezeket nem-merev test egy-egy pontjához gondoljuk rögzítve, és csak azt az egyetlen kikötést kell teljesítenünk, hogy a szomszédos órák egyidejűén észlelhető adatai végtelen keveset különbözzenek egymástól.
A technikai fejlettség olyan, mint egy borotva egy hároméves gyerek kezében.
A fizika azon fáradozik, hogy a létezőket formailag olyasmivel magyarázza, amit az észleléstől függetlennek tekintünk. Ilyen értelemben beszélünk „fizikai realitásról”.
Newton, bocsáss meg nekem, hiszen te megtaláltad azt az utat, amely a te idődben a maximális gondolkodó képességű és alkotó erejű ember számára éppen még lehetséges volt. Azok a fogalmak, amelyeket megalkottál, még ma is irányítják a fizikai gondolkodásunkat, pedig ma már tudjuk, hogy más, a közvetlen tapasztalás szférájától távolabb eső fogalmakkal kell őket pótolnunk, ha az összefüggéseket mélyebben meg akarjuk érteni.
Egy tétel akkor igaz, ha valamely logikai rendszerben az elfogadott szabályok szerint levezethető. Egy rendszer igazságtartalma attól függ, hogy a tapasztalatok összességéhez mekkora biztossággal és teljességgel rendelhető hozzá. Igaz tétel az „igazát” attól a rendszertől nyeri, amelyhez tartozik.
A fizikusok fő feladata tehát azoknak a legáltalánosabb elemi törvényeknek a felfedezése, amelyekből a világkép tiszta dedukcióval levezethető.
Albert Einstein idézetek – zsenialitás, kíváncsiság és bölcsesség
Albert Einstein a 20. század egyik legnagyobb tudósa, a relativitáselmélet megalkotója, aki nemcsak fizikusként, hanem gondolkodóként is maradandót alkotott. Életműve forradalmasította a tudományt, idézetei pedig a mai napig inspirálják a világot.
Az Albert Einstein idézetek különlegessége, hogy egyszerre szólnak a tudomány szeretetéről, az emberi kíváncsiságról és az élet mélyebb értelméről. Gondolatai rávilágítanak a képzelet fontosságára, a tudás hatalmára, és arra, hogy a fejlődés mindig nyitottságot és bátorságot igényel.
Einstein szavai gyakran humorosak, mégis tele vannak bölcsességgel. Üzenetei nemcsak tudósoknak, hanem mindenkinek szólnak, aki keresi az igazságot, a tudást és az emberi lét értelmét. Az itt összegyűjtött idézetek segítenek más szemszögből látni a világot – játékosan, mégis mélyen emberien.