Nem lehet mindent értelmezni, nem lehet mindent bebizonyítani a végtelenig haladva visszafelé.
Tudományfilozófia idézetek
Ha úgy vélekedünk, hogy kutatni kell, amit nem tud valaki, akkor jobbak vagyunk és bátrabbak és kevésbé restek, mint ha úgy vélekednénk, hogy amit nem tudunk, azt nem is lehet megtalálni, és nem is kell keresni.
Az okok és okozatok hatalmas láncolatában egyetlen adat sem vizsgálható elszigetelten.
Semmi sem fontosabb, mint meglátni a felfedezés forrásait; ezek szerintem fontosabbak maguknál a felfedezéseknél.
Mint minden más művészet, az okoskodás és következtetés tudománya is olyan, a mely csak hosszas és türelmes tanulmány árán szerezhető meg, s az élet nem elég hosszú ahhoz, hogy halandó ember ebben a tökéletesség fokára juthasson el.
A helyesen értelmezett tudomány kigyógyítja az embert a büszkeségéből, mert megmutatja határait.
A csodák nem természeti törvényekkel állnak ellentmondásban, csupán azzal, amit a természetről tudunk.
Egy tétel akkor igaz, ha valamely logikai rendszerben az elfogadott szabályok szerint levezethető. Egy rendszer igazságtartalma attól függ, hogy a tapasztalatok összességéhez mekkora biztossággal és teljességgel rendelhető hozzá. Igaz tétel az „igazát” attól a rendszertől nyeri, amelyhez tartozik.
Az univerzummal kapcsolatban egyetlen dolog érthetetlen: az, hogy érthető.
Minden tudományos elméletnek, eltekintve a matematikai formalizmustól, olyan egyszerűnek kell lennie, hogy még egy gyerek is megértse.
Ha egy új elmélet nem egy gyermekek számára is jól érthető, konkrét képből indul ki, akkor valószínűleg semmit sem ér.
Több alapunk van arra, hogy tagadjuk a létezését, azért, mert nem lehet bizonyítani, mint arra, hogy higgyünk benne, pusztán azért, mert nem lehet bebizonyítani, hogy nincs.
Ami a tudományt illeti, annak szerintem az egyéni véleményalkotás szabadsága valóban olyan, mint az éltető levegő, enélkül megfullad.
Bárki halandó, még ha természetes adottsága a semmivel lenne is egyenlő, eljuthat a lángelmék számára fönntartott királyságba, föltéve, hogy szomjúhozza az igazságot és nem szűnik meg figyelme teljes odaadásával törekedni rá.
A hiányos megfigyelés csupán a tudatlanság egyik formája, amely felelős a sok morbid fogalomért és az ostoba ötletekért.
Minden szabály vagy séma csak annyiban érdekes, amennyiben korábban ismeretlen összefüggéseket világít meg. Newton gravitációs törvényének sem lett volna akkora hatása, ha nem adja meg előre olyan megdöbbentő pontossággal a bolygók, rakéták és műholdak pályáját.
A természetfilozófia ebben a hatalmas könyvben van megírva, amely örökösen kinyitva hever a szemünk előtt, mondom, az univerzum az, ám meg nem érthetjük, ha előbb nem tanuljuk meg érteni a nyelvét, és nem ismerjük meg a betűket, amelyekkel írva van. A matematika nyelvén van írva, az írásjelek pedig háromszögek, körök és más geometriai alakzatok, mely eszközök nélkül emberi nyelven lehetetlen bármit is megértenünk, ezek nélkül olyan, akárha hasztalanul bolyonganánk egy sötét labirintusban.
Egyszer eljön az a nap, amikor az emberek kinevetik a materialista filozófia ostoba állításait. Minél többet tanulmányozom a természetet, annál áhítatosabban csodálom a Teremtő teremtményeit. Amikor a laboratóriumban dolgozom, akkor imádkozom… Én sokat kutattam, és éppen ezért ugyanúgy hiszek, mint egy egyszerű paraszt.
A problémákat nem új információk segítségével oldjuk meg, hanem azáltal, hogy rendszerbe foglaljuk azt, amit már régóta tudunk.
A tudomány nem próbál magyarázni, s alig próbál interpretálni – a tudomány főként modelleket állít fel. Modellen egy olyan matematikai konstrukciót értünk, amely – bizonyos szóbeli értelmezést hozzáadva – leírja a megfigyelt jelenségeket.