Mark Cuban, a Dallas Mavericks tulajdonosa Dagi Albertnek hívott, amikor büntetőket dobtam. Amikor először hallottam, nagyon mulatságosnak találtam. El is érte, hogy kihagyjam a büntetőket. Na jó, ez nem igaz, amúgy is kihagytam volna őket, de így jobb a sztori.
Körbenézek, és azt látom, hogy a csapattársaim befeszültek. De teljesen. Ötpercenként kirohan valaki a slozira. Aztán nekem is ki kell mennem, és miközben a fenekemet törlöm, támad egy ötletem. Elég gusztustalan, de azt hiszem, működhet. Amikor tehát visszatérek az öltözőbe, egy sza*os vécépapírt tartok a kezemben. Elkezdem körbe-körbe kergetni vele a többieket. Mind sikoltoznak, huhognak és nevetnek, és hamarosan ideje indulni a pályára, ők pedig felszabadultak. Működött a tervem.
A pénz csak akkor jelent meg az életemben, amikor megkaptam az első heti fizetésemet. Egy barna borítékban érkezett, rajta a nevem, és a tartalma gyorsabban elfüstölt, mint a rajzfilmbeli nyuszika, amikor belebámul a puskacsőbe.
Hányszor kell megünnepelni, hogy valaki megszületett? (…) Minden évben, mindenkit újra meg újra? Soha nem áll meg?
Az Operettszínház darabjának szünetében találkoztam egyszer Kádár Jánossal. Én úgy megijedtem, amikor rám nézett és azt mondta, hogy jó napot, Korda elvtárs.
A producerek és rendezők kezdettől fogva győzködtek, hogy rövidítsem le a nevem Arnold Strongra vagy valami hasonlóra, mert a Schwarzeneggert túlságosan nehéz kiejteni. Beletörik az ember nyelve, mondták. Épp csak azt nem tudták, milyen rohadt jól mutat a Schwarzenegger egymagában, NAGYBETŰKKEL szedve egy film címe felett!
Ahelyett, hogy újra megházasodnék, inkább keresek egy ellenszenves nőt, és egyszerűen neki adom a házamat.
Vannak, akik azt állítják, Jézus nem volt zsidó. Már hogyne lett volna az? Harmincas szingli férfi, a szüleivel él, az apja vállalkozásában dolgozik, az anyja Isten ajándékának tartja…. Még szép, hogy zsidó!