443 idézet
Először politikai változásra van szükség idehaza, és ha a politika nem akarja már felhasználni az egyházakat, mint propagandaeszközt, azok újból visszakapják a szabadságukat, s akkor belülről elindulhat a tisztulás folyamata. Ennek azonban az a feltétele, hogy olyan hiteles emberek legyenek egyházi vezetők, akik valóban ezt az utat akarják járni.
Van a magyar politikának, mint annyi más nép politikájának is három nagy veszélye, és három gyenge pontja. Az egyik az opportunizmus, vagyis a gyávaság.
A gyávaság is mindig velünk volt és voltak gyávák és opportunisták, akik hajlandók voltak idő előtt engedni, és akikben nem volt kitartás. A Magyar Demokrata Fórumnak és a magyar nemzet jobbik felének sohasem volt köze az opportunizmushoz.
De van egy másik hibája is ennek az országnak és ennek a népnek a politikában: a doktrinerség. Az a doktrinerség, amikor a valóságtól elrugaszkodva, elméleti elképzelések foglyaként, realitások nélkül, politikai fantazmagóriák, vagy egyszerűen csak teóriákban gondolkodva sodorták veszélybe ezt az országot.
Ez is idegen kell, hogy legyen tőlünk, mert nincs veszélyesebb, ha a politikát nem a politikáért felelősek, hanem bármi nagy tudással, bármilyen intellektuális adottságokkal, de a politikai gyakorlat és realitás ismerete nélkül akarja ezt bárki tévútra vezetni. Voltak ilyenek jobbról és balról ebben az országban, nekünk egyikhez sem lehet közünk!
És az opportunizmus és a doktrinerség után a harmadik nagy veszély, amely mindig előfordult, és szeretném hinni, hogy a Magyar Demokrata Fórumnak ez sosem lesz sajátja: a kocsmapolitika. Az egymás „überolása”, az a politika, amikor megelégszünk azzal, hogy jó nagyokat mondunk, és aki nagyobbat tud mondani, annál bátrabb. És hogyha jó nagyot tud mondani, akkor röstelli a másik magát, és mond még nagyobbat. De amikor eljön a nehéz óra, a számonkérés ideje, a nagyszájúak nemegyszer összeomlanak.
(részlet az MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámolójából.)
A magyar politika büszke lehet arra, hogy az alkotmányosság, a szabadság mindig szerves része volt a mi politikánknak. A magyar történelmi alkotmányosság nem ismerte az abszolút monarchiát. Ez a nép mindig csak szabadságban és alkotmányosságban kívánt és tudott élni. És ezt tudnia kell barátainknak és ellenfeleinknek egyaránt!
(részlet az MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámolójából.)
Tisztában kell lennünk azzal, hogy hol vannak a határok, és mit jelent számunkra az, amit mi úgy nevezünk, hogy „a demokratizálásért harcolunk, a demokratizálás a célunk és a demokratizálás folyamatában számítunk a világ segítségére”. Ez azt jelenti, hogy a demokratizálás mellett kül- és belpolitikai szempontból egyaránt a stabilitás a másik szó. Ha ebben az országban a demokratizálás, a demokratikus jogállam, a független magyar államiság nem párosul a politikai stabilitással, a politikai felelősséggel, és ha hagyjuk elharapózni a szabadosságot és hagyjuk az irrealitások mezejére tévedni ezt az országot, akkor a történelem felelőssége is a miénk lesz.
(részlet az MDF II. Országos Gyűlésén 1989. október 20-án tartott politikai beszámolójából.)
Tetszettek volna forradalmat csinálni!
– Ezzel a mondattal vágott vissza MDF-en belüli politikai ellenfeleinek, amikor azok elégedetlenkedtek a rendszerváltó reformok túlságosan puha mivolta miatt.
Magyarországon kétfajta lázadás van. Mert a fiatalok is olyanok, mint a felnőttek, hogy van köztük liberális, meg vannak nemzeti érzelműek. És a liberális fiatalok, azok a kormány ellen lázadnak láthatóan, illetve minden ellen, ami hatalom. És miután mi vagyunk kormányon tizen-egynéhány éve, hát így most éppen mi vagyunk a célkeresztben. A fiatalok egy másik része, ők a nemzeti gondolkodású fiatalok, ők is lázadnak, de ők a globális hálózatok, Soros-alapítvány, Brüsszel, általában az országot elnyomni akaró nemzetközi erők ellen. Tehát ne tévesszen meg bennünket, nem arról van szó, hogy a fiatalok egy része lázad, a másik meg nem, hanem az egyik része ez ellen, a másik része meg az ellen lázad. És azt hiszem, hogy amíg fiatalok lesznek a világon, ilyesmi mindig lesz.
A hatalomért való küzdelemnek van spirituális vetülete, a miniszterelnök a Karmelitában beszélt arról, és ez nekem nagyon tetszett, hogy az élő hit kiveszőben. Igaza van, hozzátette, hogy a saját sikere mégis az élő hitben rejlik. Megoldhatatlannak tűnő problémák felmerülése esetén is az élő hit segít neki abban, hogy valahogy mégis mindig minden összejöjjön. Nekem is jobban gurul az életem, amióta meditálok, gyakorlok. Persze lehet azt mondani, hogy meghülyültem.
Rájöttem, hogy Orbán mennyire ügyes, ez a csávó egyfolytában nyer, valamit nagyon jól csinál. Figyeltem a játékát, a stratégiáját. A jó és rossz harcát láttam a politikában, és miközben a buddhista főiskolára jártam, átalakult bennem a rossz fogalma.
A magyar néplélek működésével kéne valamit tenni. Mindenki a luxizáson van kiakadva. Megértem, hogy kiakadnak rajta, de nézzék meg, hogy a politikai elit körei hogyan néznek ki más országokban, hogyan működnek. Nem látnak majd csodákat. Nem mondom, hogy tetszik, de olyan jelenségről van szó, ami mindig és mindenhol lesz. Hogy mennyire sikerül féken tartani, az már más kérdés.
Bírom a miniszterelnököt, számos direktívában egyetértünk, sőt bizonyos dolgokban – idézőjelbe téve – szélsőségesebben szuverenitáspárti vagyok, mint Orbán Viktor. De ez nem jelenti azt, hogy nincsenek rendszerszintű kritikáim a mindenkori magyar berendezkedéssel szemben.
Módfelett érdekel Orbán Viktor karaktere, egyébként is izgat mint ember. Már jó ideje figyelem, mit és hogyan csinál, látom benne a víziót, a stratégiát és a nemzetjobbító szándékot.
Az egyházak és a képviselőik – persze tisztelet a kivételeknek – nagyon gyakran beleállnak abba, hogy a gyűlöletkeltő kormánypropagandát erősítsék. Ilyenkor vallási érvekkel vagy bibliai szövegekkel támasszák alá például azt, hogy miért kell gyűlölni a melegeket. Ilyenkor ezek az egyházak instrumentalizálva vannak. Tehát a politika egyszerűen kihasználja őket.
Szerintem az nem konzervatív politika, amikor gyűlöletkeltésre használjuk a politikai eszköztárat. Ami nálunk most konzervatívnak van címkézve a politikában, az valójában szélsőjobb, és ami az egyházban van konzervatívnak jelölve, az pedig fundamentalista vagy fanatikus.
A vak hit, a világtalan remény és a gondolkodástalanság (lustaság, vagy képtelenség okán az eredmény egyre megy) táptalaján, valamint a minden irányból – személyes lehetőségek és képességek tekintetében főleg – megalapozatlan és irreális vágyak által keltett rettenetes hiányérzetek béklyójában vergődve, némi, úgynevezett ‘jobb sors’ láttáni utálkozásban és/vagy gyűlölködésben kimerült csapkodással zajlik a másik lény folyamatos ütlegelése.
Miért? Kinek jó ez?
Miért kell a wc-szájú politikusokra és az irgalmatlanul tahó megmondó embereikre példaként tekinteni és átvenni a stílustalanságukat valakivel, valakikkel szemben, még akkor is, ha azzal a valakivel vagy valakikkel nem értünk egyet?
No, hát akkor, kedves Blanka! Az a helyzet, hogy te nem hős vagy, hanem egy szerencsétlen, nyomorult, ócska, kis proli. És hogyha így folytatod, akkor belőled nem hős lesz, hanem maradsz egy szerencsétlen, nyomorult, rohadt, kis proli.
– reagált Nagy Blanka 19 éves diáklány szavaira, aki élesen bírálta Orbán Viktor pártját egy kecskeméti tüntetésen
A Központi Statisztikai Hivatal értesítőjében látható, hogy 2010-ig a kultúrát támogató, demokrata Gyurcsány-Bajnai-kormányok idején 145 önálló színház működött Magyarországon. A Fidesz-diktatúra idején ez a szám 179-re „csökkent”. Még drámaibb tendenciákat figyelhetünk meg az előadások számában is. A független alkotóművészetet támogató balliberális kormányok idején évente 19 ezer előadás volt a hazai színházakban, ezt a fideszes elnyomás 29 ezerre „csökkentette”. A színházi látogatókat is üldözi az elnyomás, itt is drámai adatok láthatók: a balliberális kormányok idején a 4,5 milliós látogatószám „leapadt” 7,2 millióra.
Azt lehet mondani, hogy három kiemelkedő tulajdonság döntő fontosságú egy politikus számára: a szenvedély, a felelősségérzet és az arányérzék.
A nemzet nem szűkíthető le egyetlen pártra, egyetlen világnézetre vagy egyetlen politikai vezérre.
Székesfehérvár, 2025.07.26.
Ott van a gond, hogy a vezetőink nem készítettek fel minket megfelelően a gépesített társadalomra. Sajnos a politikusaink kontárok vagy korruptak. Néha egyszerre mindkettő. A kormány érzéketlen a kisember szükségletei iránt.
Szereted a politikát, vagy csak érdekelnek a nagy gondolkodók bölcsességei? Akkor jó helyen jársz!
Itt összegyűjtöttük a legütősebb politikai idézeteket, amik garantáltan elgondolkodtatnak. Találsz itt klasszikusokat, modern bölcsességeket, de akár provokatív mondatokat is.
Ezek az idézetek nem csak a politikai életet tükrözik, hanem rávilágítanak az emberi természetre, a hatalomra és a társadalom működésére is.
Böngéssz kedvedre, és találd meg a hozzád legközelebb álló gondolatokat!
Akár vitatkozni szeretnél, akár csak inspirációt keresel, itt biztosan megtalálod a számításaidat. Ne feledd, a politika nem csak a hatalomról szól, hanem a vélemények ütközéséről is.
Fedezd fel a politikusok, filozófusok gondolatait, és lásd a világot egy kicsit másképp!
Ha pedig megtetszik egy idézet, ne habozz megosztani a barátaiddal is!
