Valamit nem vehetsz meg pénzért, szerencsére ez rád nem vonatkozik.
(Sanga)
395 idézet
A bátyámmal már évek óta alkalmazzuk ezt a gyakorlatot, és rájöttünk, hogy nem kell mindenre igent mondani. Még akkor sem, ha sokkal több pénzzel járna. Inkább azt tesszük, ami a hasznunkra válik vagy amit helyesnek vélünk.
Látni fogják, mindig szenvedélyesen szerettem az igazságot. Olyannyira, hogy sokszor hazugsággal kezdtem, s így ültettem el az igazságot azok fejébe is, akik nem ismerik varázsát. Nem fognak elítélni, ha látják majd hogyan könnyítettem barátaim pénztárcáján valamely szeszélyem kielégítésére; ezek a barátaim ködlovagok voltak, és én tápláltam bennük a reményt, hogy terveik valóra válnak, ám ugyanakkor abban is reménykedtem, ha lóvá teszem őket, kigyógyulnak esztelenségükből. Vagyis azért csaptam be őket, hogy megokosodjanak ; és nem éreztem bűntudatot, mert nem a kapzsiság vezérelt. Kedvteléseimre fordítottam pénzt, s az máskülönben olyan célokat szolgált volna, melyek természet rendje ellen valók. Bűnösnek akkor tartanám magam, ha most gazdag volnék. Semmim sincs; mindent elkótyavetyéltem; ez megvigasztal és igazol. Esztelenségekre szánták a pénzt; én pedig céljától eltérítve a magam esztelenségeire fordítottam.
A Karmelita palota fura ura pöffeszkedik a tízmilliárdos uradalmában, a pálmaházban próbálja összeszámolni vagyonát.
(részlet a 2025. március 15-én elmondott beszédéből)
Nagy különbség van azon gyerekek között, akik olyan családban élnek, ahol bármikor elfogyhat a pénz, és azok között, ahol nem ez a helyzet.
Annyi pénzt adok a gyerekeimnek, hogy képesek legyenek tenni valamit, de annyit nem fogok adni, hogy képesek legyenek arra, hogy semmit ne kelljen tenniük.
Olyan embereknek dolgozni, akiktől hasfájásod lesz, olyan, mint pénzért házasodni. Minden körülmények között szörnyű ötlet, ám akkor kifejezetten idióta dolog, amikor az ember már eleve gazdag.
Pénz, pénz-pénz-pénz, pénzecske
Jöjj-jö-jö-jö-jöjj ide
Pénz, pénz-pénz-pénz-pénz-pénz-pénz, pénzecske
Pénz, most jöjj ide-e-e!
Kétfajta vállalkozót szoktam megkülönböztetni: van a pénzcsináló és az alkotó típus. Én az utóbbiak közé tartozom. Jó dolog pénzt keresni, de fontosabb, hogy valami maradandót, valami értéket alkossak. És aki alkot, aki létrehoz, az általában tisztában van a vagyonával.
Nem ülök rá a pénzre, de nem is költök fölösleges dolgokra. A múltkor elkísértem vásárolni a feleségemet, és szólt, hogy látott egy nagyszerű farmert. Mondom neki, drágám, annyi farmerom van, hogy az életem végéig elég lenne. A pénzszórás nem boldogít, de ha megtetszik valami, akkor megveszem.
Az egyik nagynéném elevenítette fel a nővérem ötvenedik születésnapján. Ő mesélte, hogy hatéves lehettem, amikor egy családi ebédnél ott ültem az ölében, és megkérdezte az édesapámat, hogy mi lesz a két gyerekéből. Mire az apám azt mondta, hogy az Emsike kitűnő tanuló lesz, a Levike meg milliomos.
Ha valaki úgy kezd el akár tanulni, akár dolgozni, hogy én pénzt akarok keresni, az egy nagyon hibás döntés, mert a pénzre fókuszál, nem az értékteremtésre és a minőségre.