Én minden nap olvasok. S nem azért, hogy ezt elmondhassam, nem azért, mert sikkes, és nem is azért, hogy a műveltségemet gyarapítsam. Egyszerűen csak azért, mert szeretek.
Gyakran érzem úgy, hogy az idő kifut a kezeim közül, és még az imádkozásra sem jut elég időm. Közel állnak a szívemhez a jó könyvek, de a fájdalmaim miatt gyakran képtelen vagyok olvasni, ha pedig mégis belekezdek, rövid idő alatt annyira elmélyülök, hogy az olvasás imádsággá válik.
Mi lenne, ha olvasási és tanulási szokásaidban inkább a minőségre összpontosítanál a mennyiség helyett.
Az olvasás segít minket belehelyezkedni más emberek életébe. Az irodalom hidakat épít: A világunkat nagyobbá, nem pedig kisebbé teszi.
Ahogy belekezdek az olvasásba, és megérzem a papír illatát, mintha átrepülnék egy másik univerzumba. Imádok olvasni. Ez az életem. Számomra ez jelenti az egyetlen kiutat ebből a világból. Ilyenkor megszűnik körülöttem minden, szinte benne élek az éppen aktuális olvasmányomban. A könyvekben otthonra találtam, a szereplők lettek a családom, a helyszíneket olyan élénken képzelem magam elé, mintha csak odautaztam volna. És a cselekmény… Bármi megtörténhet, engem pedig csodálattal tölt el, amikor olyan váratlan fordultokat vesz egy-egy regény, amire nem is számítottam. Még akkor is félmosolyra húzom a szám, amikor előre tudom, mi fog történni, de az író annyira tökéleteset alkotott, hogy azt gyönyör olvasni.
– Nekem az olvasás segít – mondta végül. – Ha elfáradok, de gondom van az elalvással, mert a gondolataim körben forognak, akkor felkapok egy könyvet, és egy időre elmerülök benne. Ez legtöbbször megnyugtat.
Mit adott neked harminc év olvasása? Amikor ehhez hasonló kérdésekkel szembesítenek, úgy érzem magam, mint mikor a tengerrel állok szemben – elakadnak a szavak.
Az olvasás békességet teremt a káoszban, és boldogságot a kietlenségben.
– […] Szóval tudsz olvasni?
– Igen, uram.
– Többet ne forduljon elő! – reccsent rám, mire a lányok felkuncogtak. – Az olvasás csak megkönnyíti az ördög dolgát, amikor be akarja fészkelni magát egy lány fejébe.
Az olvasás mindig is kizökkentett a való világból, a könyvillatimádatot meg nem kell megmagyarázni, még az is szereti, aki soha nem járt könyvtárban vagy könyvesboltban.
Az olvasás jelek megfejtése, és az ember egész élete során olvas, hiszen az őt körülvevő világ jeleit fordítja le a maga nyelvére és a maga tudásává. A könyv pedig olyan jelegyüttes, amit a jelentésközvetítés szándékával hoztak létre alkotói.
Senki be becsülje alá az olvasó nőket! Nemcsak okosabbak lesznek, nemcsak egosita módon szórakoztatják magukat, de nagyon jól tudnak egyedül lenni is. Az olvasás az egyedüllét egyik nagy öröme, amikor magunkra maradunk a saját képzeletünkkel és a szerző fantáziájával. Olyan ez, mint mikor az anya először azt szeretné, hogy gyermeke szép csendben üldögéljen egy könyvvel a sarokban, majd rájön, hogy az olvasó gyerek nem feltétlenül lesz könnyebben kezelhető, hanem dacossá válik, és az olvasás által kilopja magát az őt körülvevő világból – ezt pedig a világ nem veszi szívesen. Ugyanez a helyzet az olvasó nővel is.
Abban reménykedtem, hogy az olvasás kiragad a valóságból, és a könyv segítségével egy sokkal derűsebb világba csöppenhetek.
A 21. század jelen szakaszában az olvasás halála felé haladunk. A világban egyre kevesebben olvasnak, és aki olvas is, átlagosan egyre rövidebb időt szán erre naponta.
Szellemi kalandozásnak fogom fel az olvasást, annyira megmozgat, annyi szálat elindít bennem, amikor megnyílnak az összefüggések, újabb és újabb világok tárulnak fel, valóságos szellemi gyönyör.
Életünk különböző időszakaiban különböző dolgokat akarunk az olvasástól. […] Az olvasással meg tudjuk szakítani elménk megszokott mintázatait, és hatékonyan huzalozhatjuk át agyunk áramköreit.
A könyvek jelentették az egyetlen kikapcsolódást számára: az olvasás óvta meg a magány érzésétől, egyben menekvést kínált a hétköznapok valósága elől.
Az olvasás sokkal inkább egy olyan dolog, amit folyton újra és újra kell tanulnunk annak mentén, ahogy mi magunk is fejlődünk, érünk, változunk, és ahogy helyzetről helyzetre más motivációval, céllal, szükséggel nyúlunk egy könyvért.
