Egyetlen akaratom van, hogy elkülönítsem magam attól, ami nem tőlem függ. Az egész külső világtól. Kivételt képez az olvasás.
Némelykor úgy szeretném eldobni felét annak, amit megtanulásra feladnak, mert a túlterhelt elme felét sem tudja élvezni a legnagyobb fáradsággal szerzett ismeretnek. Úgy gondolom, teljes lehetetlenség egy nap alatt négy-öt könyvből, ugyanannyi nyelven, ugyanannyi tárgyról olvasni anélkül, hogy az olvasás célját el ne veszítenénk szemünk elől.
Mindig is fel tudtam olvadni az olvasásban. A könyvek birodalma szükséges menedék volt a számomra, és boldogan ugrottam fejest a lapok közé.
Ahány jó könyvet olvastam, annyi életet élhettem a sajátomon kívül. Ilyen alapon az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság. További jó hír, hogy ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét.
Vallásosan hiszem, hogy aki olvas, bármit – ismétlem bármit, azt még nem veszítettük el véglegesen.
A mohamedánok kizárták a nőket a paradicsomból. Én a könyvtárból zárnám ki őket, különösen a csinosakat. Puszta jelenlétük által zavarnak az olvasásban.
Vannak, akik szórakozásból olvasnak, és vannak, akik műveltségüket akarják olvasmányaikkal gyarapítani; de én a harmadik olvasóra gondolok, arra, akinek az olvasás életfunkció és ellenállhatatlan kényszer – csak ez az igazi olvasó.
Hogyha én gondolkodó emberek műveit olvasom, akkor az gondolkodásra inspirál engem, de ugyanakkor kategóriákat teremt számomra, nem enged szabadon.
Amikor túlságosan gyorsan vagy túlságosan lassan olvas az ember, nem ért semmit.
Amikor gyerekkoromban a Tarzanról szóló könyveket olvastam, imádtam az erdőt, amelyben fölnőtt, akárcsak magát a Dzsungel Urát. Ugyancsak elvarázsolt A dzsungel könyvében Maugli története, akit farkasok neveltek föl, meg a titokzatos indiai dzsungel leírása, ahol a többi állattal élt.
A film a tökéletes gyógyír azok számára, akik nem tudnak, vagy nem akarnak olvasni, és nincs fantáziájuk. Mivel nem tudnak képzelődni, színészeket és díszleteket kell mutatni nekik, persze a megfelelő aláfestő zenével, egyebekkel.
A betűk böngészésénél nincs a földön alaposabb és hatékonyabb meditáció. Messze felülmúlja a hegytetőn gubbasztó hindu bármely álmát. Miért? Mert az írástudó az emberi történelem legbölcsebb és legérdekesebb elméivel együtt gondolkodik. Ezért az írástudó, még ha csupán közepes tehetségű koponya is, angyalok gondolataival szárnyal. Ugyan, mi volna szentebb, mint ez?
És ne hagyják abba az olvasást. Jó érzés kézbe venni egy könyvet. Érezni a súlyát. A lapok kedvesen vonakodnak, mikor érzékeny ujjbegyükkel fordítanának egyet. Agyunk tekintélyes részének az a dolga, hogy eldöntse, jó-e vagy rossz nekünk az, amit a kezünk megérint. Nem kell lángelmének lenni ahhoz, hogy tudatában legyünk: a könyv jó számunkra.
Olvasson, tanuljon a nép maga. Olvassa ne csak a szentírást, ami az örök életre szükséges, hanem egyéb könyvet is, ami a földi életre hasznos. Mindeneket megpróbáljon és ami jó, azt tartsa meg.
A könyv olvasása különleges élvezetet jelent mindenki számára, aki hajlandó szellemi öntevékenységgel kísérni a fejtegetéseket.
Több írón nőttem fel Balzactól Shakespeare-ig. Tisztában vagyok vele, hogy az utcáról jövök, nincs magasabb iskolai végzettségem, de sokat olvastam, és az orosz irodalom áll hozzám a legközelebb. Az olvasásnak köszönhetem, hogy életben vagyok.
Az olvasás művészetéhez hozzátartozik, hogy az ember azt is megértse, ami kimondatlan maradt. (…) Az üres sorok éppolyan árulkodóak, mint a lapra írt szavak.
Valószínű, hogy az olvasást azért találta ki az emberiség magának, mert így sokkal könnyebb a konfliktushelyzetekkel a valóságban megküzdeni. Hiszen kicsiben már kipróbáltuk. Úgy működik, mint a vakcina: legyengített formában mások érzelmi tapasztalatai segítségével felkészülünk ezekre az érzelmi szituációkra.
Kapcsolódó személyek és kategóriák:
Olvasás idézetek – könyvek, tudás és a képzelet szabadsága
Az olvasás több, mint szabadidős tevékenység: kapu a világ megismeréséhez, a képzelet kiteljesedéséhez és a lélek feltöltődéséhez.
Az olvasás idézetek szavai segítenek megfogalmazni azt a különleges élményt, amit egy jó könyv adhat. Egy frappáns mondat képes visszaadni azt az érzést, amikor egy történet magával ragad, és a sorok közül egy teljes univerzum bontakozik ki.
Az olvasás az önfejlesztés és az inspiráció forrása. A könyvek bölcsességet, vigaszt, kalandot és örömöt kínálnak – minden lap egy új lehetőség a tanulásra és a fejlődésre.
Az olvasás idézetek üzenete
Az idézetek az olvasásról gyakran emlékeztetnek arra, hogy a könyvek nem csupán történeteket mesélnek, hanem életleckéket adnak.
Egy jó könyv képes választ adni kérdéseinkre, új nézőpontokat nyitni, vagy egyszerűen csak békét hozni egy nehéz napon. Az olvasás idézetek méltatják a tudás erejét, a fantázia szabadságát és a könyvek örök értékét.
Könyvek és képzelet
Az olvasás nemcsak információt ad, hanem elrepít más világokba. A könyvek által megtapasztalhatjuk a kalandot, a szerelmet, a bölcsességet vagy a humort – anélkül, hogy elhagynánk a szobánkat. Az idézetek segítenek emlékezni arra, hogy minden könyv új kapu egy másik világ felé.
Az olvasás mint életforma
Az olvasás szokása gazdagítja a lelket és fejleszti a gondolkodást. Az idézetek rávilágítanak arra, hogy aki olvas, mindig gazdagabb lesz – élményekben, tudásban és megértésben. Az olvasás nem csupán időtöltés, hanem életmód, amely kiteljesíti az embert.
Olvasás idézetek minden alkalomra
Legyen szó motiváló gondolatokról, könyvmolyok közösségi posztjairól, iskolai projektről vagy egyszerű inspirációról, az olvasás idézetek mindig találóak. Egy jó idézet képes megfogalmazni azt, amit minden könyvszerető érez: hogy az olvasás a legjobb utazás, amit valaha tehetünk.
Az olvasás idézetek arra emlékeztetnek, hogy a könyvek nemcsak lapok és szavak, hanem élmények, melyek örökre velünk maradnak.