Annál jobb a munka, minél különb az, aki végezte.
Nagyon kevés munka van nők számára. És amikor dolgozunk, sokkal kevesebbet keresünk, mint férfi társaink. Mostanában ráadásul igen furcsa munkák adódnak. A rendelkezésre álló lehetőségek alapján az ember azt gondolhatná, hogy ezen a világon a nők legfőbb tevékenysége az, hogy kivessék a horgukat, és persze nem halakra gondolok.
(a Micsoda nő! és más, hasonló filmekről nyilatkozott elítélően az Amerikai Filmszínészek Szakszervezetének Első Országos Nőkonferenciáján 1990-ben)
Tedd bele a szíved-lelked a munkádba, és mindenki mástól is a legtöbbet és a legjobbat kérd. Ne hagyd, hogy a nagy, egyetemes önelégültség felőrölje a különlegességedet, az értékeidet és azt a titkot, hogy egyedül csak te ismered az igazságot.
(Részlet Meryl Streep nyitóbeszédéből,amelyet a Vassar College 1983-as diplomaosztóján mondott el.)
Mi ösztönzi az alkalmazottat arra, hogy hatékonyan dolgozzon? Egy kihívást jelentő munka, ami lehetővé teszi az eredményesség, a felelősség, a fejlődés, az előmenetel, a munka élvezete és a kiérdemelt elismerés érzését.
Az emigránsok tipikus lelkiállapota, hogy retteg a bukástól, retteg attól, hogy nem sikerül az élete ebben az új környezetben, és borzasztó keményen dolgozik, mert fél.
Csak azt tudod jól csinálni, amit igazán szeretsz. A célod ne a pénz legyen. Ehelyett keresd azt, amihez valóban értesz, és tedd olyan jól, hogy az emberek le se tudják venni a szemüket róla.
Csodálatos dolog szenvedélyesen szeretni a munkádat anélkül, hogy annyira ragaszkodnál hozzá, hogy feladnád a magánéletedet, a fontos kapcsolataidat és a spirituális céljaidat. Ha úgy foglalkozol vele, hogy elérhetetlenné válsz, és az elméd mindig a munkán jár, ártasz magadnak és a körülötted lévőknek. Ha nem mersz elszakadni a munkádtól, akkor függőséggel küzdesz.












