A legnagyobb lázadásom az apámmal szemben az lenne, ha egy bankban dolgoznék. Megtagadna engem. Amíg olyat csinálok, ahol nem kell nyakkendőt hordanom, addig jó vagyok nála.
2010-hez képest Magyarországon mindenkinek jobban megy a sora, aki dolgozni akar, és munkából akar megélni. A mi kormányunkkal mindenki jól járt, az ellenzéket leszámítva.
Elég soká voltam kutya,
Kit verni, rúgni lehetett,
Eztán ember leszek,
Mert ember ám a szolga is!
Apám arra tanított, hogy bármibe is fogsz, csináld jól. Legyél te a legjobb abban a munkában. Ez mélyen belém ivódott.
A lehető legrövidebb időn belül meg kell valósítani azt a követelményt, hogy minden munkaképes nő álljon be a munka arcvonalába az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elve alapján.
A pénz valaminek az eredménye, és mindig ki kell érdemelni. Hidd el, hogy az életben nincs potyázás, és csak azok csinálnak könnyedén pénzt, akik vagy a pénzverdében dolgoznak, vagy jó úton haladnak a börtön felé – ha nincsenek máris ott. Ezért soha ne feledd: a jó szerencse számít ugyan a pénzügyi sikerhez vezető úton, de mindig erőfeszítésekkel és kemény munkával kell párosulnia!
Öt percet se foglalkozz valamivel, ha utána nem vagy kész még 5 évig dolgozni érte.
Motivációs idézetek, Munka idézetek, Rövid motivációs idézetek
Szinte mindig remek szakemberekkel dolgoztam, remek lehetőségeket kaptam, és többet kaptam ettől a szakmától, mint amit valaha reméltem. Célt adott az életemnek, úgy dolgoztam, hogy nem éreztem munkának… (…) Örülök, hogy megtanultam egy csomó mindent. Nincs abban semmi meglepő, hogy majdnem megtanultam ezt a szakmát. Mert hogy tökéletesen még nem tudom, az biztos. Olyan ez, mint a repülés, azt is holtig tanulja az ember, soha nem érezheti úgy, hogy mindent tud róla. (…) nagyon nagy szerencsém volt a szakmában. Még most is szeretem, amit csinálok. Még most is izgatnak a kihívások, és 77 évesen is leköt a munka. Amíg tudok, szeretnék dolgozni. Nyilván idősebb fickókat kell majd eljátszanom, de nem bánom.
Ki nem állhatom a rendezői munkát. A rendezés rendkívül megterhelő, a folyamatos frusztráció és a rengeteg munka, a heti hét nap, napi tizenkét óra robotolás kivesz belőlem minden energiát.
A tudós ember nem az azonnali eredményeket tűzi ki célul. Nem várja azt, hogy az ötletei azonnal megvalósuljanak. A munkája olyan, mint az ültetőé, aki a jövőnek teremt. Az a feladata, hogy lefektesse az alapokat és kijelölje az utat.
Mindennél jobban szeretem a munkámat, így természetes, hogy addig kívánom folytatni, ameddig csak meg nem halok. Nincs szükségem szabadságra, vagy arra, hogy véget érjen a munkám. Ha az emberek olyan munkát választanának, ami megegyezik a természetükkel, a boldogság összes nagysága mérhetetlenül megnőne a világban.
A verseny a legközönségesebb feladatot is izgalmassá teszi.
Úgy nem lehet semmit se csinálni, hogy hogyan ne. Úgy lehet, hogy hogyan igen.
Számomra a kemény munka: játék. Szerencsés vagyok, hogy ez a munkám. Ha kolbászt tömnék egy gyárban, akkor nem lenne az a kiváltságom, hogy más emberek bőrébe bújhatok, és elképzelhetem, hogy milyen lehet az életük. Nagyon hálás vagyok ezért, és nem tartom fáradságos feladatnak.
Amikor dolgozom, akkor nagyon keményen dolgozom. Ezért olyan embereket akarok magam köré, akiknek szintén ilyen a hozzáállásuk. Ezt várom el a rendezőtől és a stábomtól is.
Én mindig úgy érzem, hogy a megélt tapasztalatokat erővé lehet konvertálni, és én pontosan ezt teszem. Beleteszem az edzéseimbe, a munkámba.
A pihenésen nem üresjáratot értek, hanem a tevékenység megváltoztatását.