Mire való ez az egész élet, ha nem arra, hogy az ember jól érezze magát?
Az emberi boldogság ritkán a hatalmas vagyonok gyümölcse, sokkal inkább támad napi apró örömökből.
A dohányzás a középszerű emberek időtöltése, az unatkozó tunyáké, akik életük egyharmadát átalusszák.
Minden nap egy tanítómester, aki arra tanít meg, amit soha más napokban meg nem taníthat.
Minden nap csoda, ha belegondolunk, mennyi minden történhet velünk törékeny kis életünkben.
Egy nagy tett iránya eltéríti a történelmet útjából, de valószínűleg ugyanígy hatnak a kisebb cselekedetek is mind, csak nem olyan nagy mértékben, egészen az elguruló kavicsig, amelyet félrerúgtunk az ösvényen, vagy egy csinos kislány megpillantásáig, amitől elakad a lélegzetünk, avagy egy kis vonásig, amit a körmünkkel a kert földjében húzunk.
A hétköznapi életben is vannak tragédiák.
Politikában, hitelügyletben és szerelemben átkozottul keveset ér a becsületszó.
A Hold egy darabka csoda, amely minden éjszaka feljön a nehéz időkben is, hogy ne felejtsük, minden napnak megvan a maga szépsége.
Ágyam, te kedves,
fáradtra-aludtalak?
Fölkelek. Pihenj.
Az empirikus erkölcsi világ legnagyobbrészt rosszindulatból és irigységből áll.
A mesék végső soron olyan történetek, amelyek arról szólnak, hogy az ember élete során bármikor több lehet annál, mint amit az adott pillanatban éppen él.
Helytelen állapot az olyan, mely napról napra újabb bosszúságot okoz.
Egyetlen nap sem olyan, mint a másik, mert mindegyik tartogat egy csodát, egy mágikus pillanatot, amikor az univerzum összeomlik, és új csillagok születnek.
Ahhoz, hogy valaki teljességben éljen, állandóan mozgásban kell lennie, mert csak így különbözik minden egyes nap az előzőtől.
A jokerre nem szabad várni sem a kártyában, sem a hétköznapokban.
Az otthonoknak változniuk kell, hogy visszatükrözzék a bennük lakó emberek egyéniségét és életét.
Még ha rossznak is ígérkezik egy kezdődő nap, javítani lehet rajta reggeli szépségápolással és az öltözék gondos megválogatásával.
A szokás a környezetből nő ki. Abból, hogy ugyanazt mindig ugyanúgy tesszük – abból, hogy ugyanazokat a gondolatokat gondoljuk újra meg újra. És miután kialakult, olyan, akár a cement, melyet, ha megszilárdult, nehéz feltörni.