Az élet valójában megállás nélkül ugyanazt a szintű megmérettetést nyomja elénk, hogy valahogy megoldjuk. Csak mi gondoljuk, hogy azok egyre nehezebbek. Valójában nem… Mert nem a probléma nehéz, hanem a személyiségszerkezet merevedik az idő múlásával.
Megküzdés idézetek
Egy dolgot megtanultam huszonkilenc éves teniszpályafutásom alatt: az élet a lavóron kívül mindent az utadba hajít, aztán végül a lavórt is odavágja. A te dolgod, hogy kikerüld az akadályokat. Ha hagyod, hogy megállítsanak vagy eltérítsenek, akkor nem végzed jól a dolgod, ami előbb-utóbb kudarchoz vezet. Ha pedig nem végzed el a dolgod, az megbánáshoz fog vezetni.
A 40-es éveim annyira szépek voltak. De nem tudtam dolgozni, ugyanis amint egy nő 40 éves lesz nem kap állást Hollywoodban. Anya voltam három gyönyörű kisfiúval. Éppenhogy felépültem az agyműtétemből, és folyamatosan küzdenem kellett a legidősebb gyermekem felügyeleti jogáért. De mégis volt valami csodálatos ebben a kihívásokkal teli időszakban.
Bánattal vagy örömmel,
de én harcolok foggal-körömmel
az élettel, a halállal,
hogy a jóból egy jó nagy kanállal
adjon az ég, mindent, amit szeretnék.
Le kell dönteni a falakat, amelyek visszatartanak bennünket. Ne foglalkozzanak a kétellyel, mert a kétely nem jó barát, és csak haladjanak tovább, tovább, tovább.
Természetesen minden pályafutásnak vannak magaslatai és mélységei. Mindig is előnyben részesítettem a nagy magaslatokkal és nagy mélységekkel tarkított karriert a stagnáló pályafutással szemben. És nekem ez is jutott! Voltak csúcsok és mélypontok. Előbbiekre szívesen emlékszem, utóbbiakat pedig próbálom elfelejteni, ahogy minden ember.
A tegnapi bánat célt is adott,
bár szívembe mart, de élni hagyott.
Jöhetnek száz szám szélviharok,
mert ezen a földön nem félni vagyok.
Színezd újra, színezd újra!
Az életed, ha megfakulna,
s ha az égbolt beborulna,
ne menekülj, csak színezd újra!














