Nem elég tisztának lenni. Nem elég ártatlannak lenni. A mai világban öntudatra és erőre van szükségünk, hogy ne zuhanjunk a zuhanókkal, és veszítsük el lelkünket egy aljas világban.
Az elhatározás önmagában kevés, jónak lenni kemény munka, és sokszor a könnyebb utat választjuk, így aztán nem is teszünk meg érte mindent, amit kell.
Fontold meg egyszer, mielőtt adsz, kétszer, mielőtt elfogadsz, és ezerszer, mielőtt követelsz.
Egyetlen parancs van, a többi csak tanács: igyekezz úgy érezni, gondolkozni, cselekedni, hogy mindennek javára legyél.
Az igazi emberi jóság csak olyasvalaki iránt nyilvánulhat meg kristálytisztán és szabadon, aki semmiféle erőt nem képvisel.
Cselekedj úgy, hogy akaratod maximája mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen.
Sok jótékonysági munkát végzek, de erről sosem beszélek senkinek. Nem vagyok az a fajta ember, aki csak azért csinál dolgokat, hogy a neve az újságokba kerüljön. Én inkább semmit sem mondok, csak a háttérben bújok meg. Mindig hallgatok erről. Senkinek sem kell tudnia róla, mert nem ez a célja annak, hogy segítesz másokon. Ez csak a segítségről szól, nem akarok semmit sem kihozni belőle, sem jobban érezni magam tőle. Nem akarom, hogy az emberek tudjanak róla, mert nem így kell működnie. Azért teszed, mert ezt érzed helyesnek.
Ha megáld minket az ég valamilyen képességgel, azt hiszem, bűn lenne nem élni vele. A tehetség felelősség. Természetes, hogy megteszem, amit tudok, és segítek vele másoknak.
Az embereknek jóleshet, ha karácsony napján eszükbe jut az, aki talpra állította a bénákat, és visszaadta a vakoknak a látásukat.
Jó s igaz ember az érdemesen mindig könyörül, de megválasztja, mit ad, tudván, mi arany, s mi üresbab.
A legnagyobb jót akkor teszed a másik emberrel, ha nem pusztán a saját gazdagságodat osztod meg vele, hanem feltárod előtte az övét.
Ritkán bírunk eleget tenni magunknak; annál vigasztalóbb, ha másoknak eleget tehetünk.
Sosem lesz mindenki boldog, de addig, amíg úgy érzem, valami pozitívat teszek, hű maradok magamhoz, és akár a legkisebb módon is segíthetek, addig szerintem jót cselekszem.
Amikor hiányzik belőlünk a szeretet, még akkor is módunkban áll kedvesnek lenni.
Ahelyett, hogy mindent bírálgatnánk, ahelyett, hogy a körülményeket és az embereket nekünk tetsző alakzatba próbálnánk hajlítgatni, a béke útján nyugodtan és egyszerűen haladhatunk. Valahányszor meglepetést hoz az élet, az első dolgunk ezentúl az legyen, hogy fölkeressük szívünkben a béke helyét. Megállunk egy pillanatra, és megpihenünk Isten szeretetében. Aztán, ha belső békénk helyreállítása érdekében cselekedetre van szükség, azt az utat választjuk, amely a nyugalmunkból ered. Magabiztosan cselekszünk, mert biztonságban vagyunk. Ha később ismét útmutatásra van szükségünk, könnyen és gyorsan hozzájutunk. Nem azért keressük a békét, hogy szigorú elhatározásokat, hosszú távon érvényes szabályokat hozzunk, hanem hogy a döntéseink azonnal, ebben a pillanatban helyreállítsák a békét. Mert csak akkor lehetünk igazán jók, ha a békénk megvan odabent.
Ahol csak lehet, tégy jót; közben gondolj arra, hogy aki szívében jó, azt a sors nem terheli nagy szenvedéssel.
Ha csontot löksz a kutyának, még nem vagy jótékony. Akkor vagy jótékony, ha megosztod a csontot a kutyával, pedig magad is éppoly éhes vagy, mint a kutya.
Senkiről sem akarok rosszat mondani, és minden jót el akarok mondani, amit bárkiről tudok.
Kicsoda vagy tehát?
Az erő része, mely
Örökké rosszra tör, s örökké jót művel.