Kegyelmes Isten, kinek kezében
életemet adtam,
Viseld gondomot, vezérld utamot,
mert csak rád maradtam.
Isten idézetek
Én azt gondolom, a technikai fejlődést Isten azért biztosítja számunkra, hogy azzal gyógyítsunk. Hogy a szenvedést enyhítsük. Nem pedig azért, hogy a helyébe lépjünk. Hívőként éreznünk kellene a különbséget.
Vannak a szenvedésnek olyan formái, amelyben egyetlen dolog képes megtartani minket: annak tudata, hogy Isten szeret. Ami megdöbbentő, hogy az ebben való gyökerezés, az Isten szeretetével való telítettség nemcsak megtart, hanem jellemet formál, életet áraszt.
Amit az emberek a legmagasabb Istennek hívnak, az nem szubsztancia, hanem annak az oka, nem olyasmi, ami itt, vagy ott, vagy máshol van, nem az, amit látunk, hanem az, amiben minden van – a tér.
A hit lényege: ha mindent elveszítek is, akkor is Istené vagyok. Egy életre, örök életre.
Nem használhatok olyan istent, aki nem tud felelni a kérdéseimre.
Jézushoz hasonlóan, az én duális világképemben is két Isten van. Az egyik a jó, a másik pedig a félelmet keltő. Aki megismeri a jót, a Jóistent, az egyben megismeri a szellemvilág tanításait. Aki a másikat féli, soha nem él szellemi, az-az teljes életet. Félelmében csupán fél életet él. A gőg, a meggyőzöttek meggyőződése, ami sokakat álomban tart és elringat egy életen át. A köznyelvben az terjedt el: féld az Istent! Én azon munkálkodom, amin a példaképeim, a nagy elődeink, hogy a vallások ne szakíthassanak szét embereket, és mindenki a saját szellemén keresztül jusson el Istenhez.
Imádkozni annyi, mint Istent segítségül hívni a szükségben.
Isten egyik legszebb és legcsodásabb adománya a muzsika, melynek a Sátán dühös ellensége, mert a muzsika sok rossz gondolatot és kísértést elűz, azért az ördög őt nem állhatja.
Egyedül Isten az, aki az alázatot felismeri, megítéli és kinyilatkoztatja, úgyhogy az ember akkor tud legkevesebbet az alázatosságról, amikor éppen valóban alázatos.
Ha azt képzelném, hogy az Úristen nem érti a tréfát, nem is akarnék a mennybe jutni!
Hallgass meg, te Hatalmas! Mától fogva én is szabad építőmester akarok lenni. A magam területén. Mint Te a tieden. Nem építek Neked többé templomot. Csak otthonokat – embereknek.
Emberi erő már nem elég, hogy felkeljünk és éljünk; hasztalan az ember iparkodása, ha nem járul hozzá az Isten áldása.
Isten csak egy szájat adott neked, de két fület, úgyhogy kétszer annyit hallgass, mint amennyit beszélsz!
Maradandó alkotást csak az igazságból meríthetünk, az igazságot csak az Istentől nyerhetjük.
Ha te szereted a földet, ember, s Istenre gondolsz, amikor kapálsz, a palánta téged felismer – szeretettel gondol reád mert őbenne is él az Isten.
Vajon egy isten, miért engedelmeskedne bárkinek is?
Mert egész lelkemmel hiszem, hogy Isten mindenhatósága cselekszik minden jót ezen a földön és minden jó, ami nem bűnös; mert nincsen semmi, ami Isten akarata nélkül történhetnék.
