Gyakorold a kreatív halogatás fogását! Mindenre sosem lesz elég időd. Meg kell tanulnod halogatni az alacsony hozamú feladatokat, hogy maradjon elég időd az igazán fontos dolgokra.
Idő idézetek
357 idézet
Fura, hogy a legjobb ötletek gyakran az idő szorításában születnek.
Ameddig a folytonosan előrehaladó időben hiszünk, addig minden csak idővel válik valamivé ahelyett, hogy minden időben csak úgy egyszerűen létezne. Az időn túl mind egyek vagyunk.
Az élet (…) kezdetéről nézve végtelennek tetszik, a pálya végéről visszapillantva rá: nagyon rövidnek. Megvan ennek a jó oldala is: nélküle bajosan létesülne valami nagy dolog.
Ó, hát sajnos gyorsan múlik az idő. Aztán az ember azon kapja magát, hogy a legfontosabbá az emlékei váltak.
A legnagyobb tévedéseink egyike, hogy azt hisszük, még van időnk, mert az életünk végével való szembenézés helyett az illúziót viszont tökéletesen sikerült kitalálni.
Csak peregtek a naptárlapok, ballagtak az órák, mintha valahová okvetlen oda akartak volna érni, pedig nem ők mentek, hanem alattuk folyt határtalan egykedvűséggel az Idő.
Tegyük fel, hogy ugyanolyan őrült vagy, mint én, aki képes napi öt órákat edzeni. Még akkor is marad tizenkilenc órád minden másra. Reggel egyél picit gyorsabban, ingázás közben fékezz picit kevesebbet, aludj egy picit kevesebbet, és máris megvannak a szükséges órák. Csak ne mondd nekem, hogy nincs időd edzeni, tanulni, írni, kapcsolatokat építeni. Megtenni azt, ami az álmod
megvalósulásához kell. Nyomd ki a tévét. Vágd ki a kütyüket az ablakon. Sorold az ürügyeket azoknak, akiket érdekel. És láss munkához.
Van fogalmad arról, mi mindenre elég napi egy óra? Ha regényt akarsz írni, ülj le, és írj mindennap egy órát, csak egyetlen oldalt. Az év végére lesz egy háromszázhatvanöt oldalas kéziratod. Az már kész könyv! Ha formába akarod hozni magad, égess el naponta ötszáz kalóriával többet, mint amennyit beviszel. Egy hét alatt ledobhatsz fél kilót. Az egy év alatt huszonöt kiló! Hogyan égethetsz el többet, mint amit megeszel? Használd a fölös egy órádat kerékpározásra. Heti öt napon végzett, egyórás, kényelmes tempójú biciklizéssel az év végére nagyobb távolságot teszel meg, mint ami Los Angelest és Bostont elválasztja egymástól. Átbiciklizel az egész országon!
Az a szöveg, hogy „túl elfoglalt vagyok”, ordas kamu. Mind „elfoglaltak” vagyunk. Mindannyiunk napja be van táblázva feladatokkal. Mindannyiunknak kell ennünk, aludnunk, számlákat fizetnünk. Mi köze ennek ahhoz a munkához, ami ahhoz kell, hogy megvalósítsuk a céljainkat? Ha valami fontos a számunkra, fordítunk rá időt.
Az idő korántsem olyan, amilyennek látszik. Nemcsak egy irányban halad, hanem egyszerre létezik benne a jövő a múlttal.
Kezdeni, végezni s fönnmaradni oly fogalmak, melyek jelentőségüket az időtől kölcsönzik s ennélfogva csak ennek föltételezése mellett érvényesek. Azonban az időnek nincs abszolut léte, az idő nem a dolgok tiszta létének módja, hanem csupán a magunk és minden más dolog létéről és lényegéről való ismeretünk formája, amely épen ezért nagyon tökéletlen és pusztán jelenségekre van határolva. Tehát csupán csak ezekre való tekintettel alkalmazhatók a véget-érés és fönnmaradás fogalmai, nem pedig arra való tekintettel, ami bennök jelentkezik, ami a dolgok tiszta lénye; ha ama fogalmakat erre alkalmazzuk, nincs többé semmi értelmök.











