Maga Soros György éppolyan, mint a New York-i gazdag emberek általában: nagyon kedves, nagyon szívélyes, de igazában véve nem kommunikál. Nem veszi észre az embert. Ő aztán tényleg meggyőződött arról, hogy mindenki kéregető. Aki megjelent a partiján – bár ő hívta meg –, mind akar tőle valamit. […] Viszont meghökkentő számára, ha valaki nem akar semmit, s ez valószínűleg zavarja is. Persze azokat, akik akarnak tőle valamit, távol tartja magától: ugyanis ő dönti el, melyik akaratot elégíti ki. Nem könnyű dolog a pénzt kiadni. Soros egyszer azt mondta, hogy sokkal nehezebb elkölteni a pénzt, mint megkeresni. Ez nem valami bon mot, ebben neki nagyon is igaza van. Édesapám szerint a pénz társas lény, oda jön, ahol már vannak: a szegény embernek sohasem lesz pénze, a gazdagnak meg egyre több lesz. Ennélfogva akik ezzel a társas lénnyel nem állnak pozitív viszonyban, a legtöbbször hülyeségekre kérnek pénzt, mert hülye a fantáziájuk, s ezért nem is érdekesek Soros számára. Persze azok sem érdeklik, akik nem kérnek tőle.
