Az élet meditáció, minden más csak a figyelmet vonja el.
Számomra a boldog élet titka abban áll, hogy maximálisan élvezzük ki a szép pillanatokat és csökkentsük minimálisra a csalódásokat.
Milyen szomorú is lenne az élet játékosság és álmok nélkül, őrűltségek nélkül!
Az életnek nem kell hibátlannak lennie. Éppen elég, ha élhető.
Csak rajtad áll, hogy milyenné teszed az életed. Rendelkezésedre áll minden eszköz és erőforrás. Tőled függ, használod-e őket.
Az élet nem követeli meg tőlünk, hogy a legjobbak legyünk – csak azt, hogy próbáljuk a lehető legjobbat kihozni magunkból.
Néha annyira beleragadunk a mindennapi életünkbe, hogy elfelejtünk időt szánni rá, hogy élvezzük az élet szépségét. Olyan, mintha zombik lennénk. Nézz fel, húzd ki a fülhallgatód. Köszönj oda valakinek, akit látsz, vagy menj oda és ölelj meg valakit, aki úgy néz ki, mint akit bántottak.
Senki sem jut ki innen élve, ezért fölösleges túlgondolni a dolgokat. Próbálj ki különleges ételeket. Sétálj a napsütésben. Ugorj bele az óceánba.
A nőkben nincs kifejlett gyilkos ösztön, már csak azért sem, mert ők az élet teremtői. Ők azok, akik kilenc hónapig hordoznak egy életet a méhükben, majd ők hozzák a világra.
Mindenkinek meg kell találnia a maga útját, az igényeitől és a lehetőségeitől függően.
Az életben sem veszem túl komolyan magam, Hollywoodban éppen ezért lett jó hírem, szeretnek velem dolgozni. Ott gyorsan terjed a szóbeszéd. Ha valaki bunkó, hamar kitudódik. Az élet pedig túl rövid ahhoz, hogy ilyen alakokkal bajlódjunk.
Mert mi más értelme lenne az életnek? Hozd ki azt, ami benned van, ne rejtegesd, szeresd, vállald fel, dolgozz rajta, mutasd meg. Idővel megéri majd.
Hogy hibázunk, az természetes. Ha azonban anélkül halunk meg, hogy értelmet adnánk ezeknek az elrontott dolgoknak és megpróbálnánk felfogni, értékelni őket, akkor maga az élet tényleg teljesen hiábavalóvá válik.
Az Élet azt az embert, aki ellenállás nélkül sodródik, nem viszi magával, hanem lerakja a part menti piszokba: egy megunt szerelembe, házasságba, környezetbe. Csak azt tűri meg magán, aki a dolgok természetes folyásával szembeszáll.
Ne csak akkor mondd, hogy szeretsz, ha várok rá, hanem máskor is. Nem kell félned, nyisd ki a szíved, vagy én tépem fel a kapuját. Szeretni, ölelni, mosolyogni bármikor lehet, tedd meg. Ölelj indokolatlanul, ameddig tudsz, nyisd ki a szíved, és engedj be. Ne félj, nem bántalak. Nem tudnálak. De mosolyogj mindig, mert fagyott arc mögött nincs élet. Akarj életet. Akarj élni. Mosolyogni, és szeretni. Mindig. Holnap és ma is, és hinni abban, hogy egyszer lesz, aki meg is érdemli.
Életed rendbetételének belülről kell fakadnia. Nem kell másokra várnod, hogy életedet ráncba szedjék. Amint mozdulsz, a világ is mozdulni fog.
Álmod követése nem a könnyű élet garanciája. Az élet általában még több kihívást fog tartogatni számodra. Itt az esély számodra, hogy kivirágozz – és lásd, ki is vagy valójában.
Az utazónak meg kell kérdenie: „Jó úton járok?” Számos út hosszú és kanyargós, tele olyanokkal, kik eltévelyedtek. Egyenesen haladnak saját útjukon, a sors vezetésével, s nem egy helyet keresnek, hanem egy rokon lelket. Mások összeállnak, s biztonságra lelnek egymás karjaiban. Egyesek eltávolodnak a csapástól, hogy elkerüljék a kísértés ösvényét. Ám azok, kik túlságosan a lábuk elé néznek, nem veszik észre, hova jutottak, és gyakran túlságosan meglepi őket a célállomás.