A múltnak nem kell meghatározni a jövőt. Választhatunk. Mindannyian.
Sokan mondják, hogy „muszáj változtatni”, de ez csak egy utat jelent. Egy út megléte pedig még nem jelenti a szabadság meglétét. Két út közül már lehet választani. Eleve nem lehet mindenki boldog, az csak keveseknek jár.
Ha a döntést indulati tényezők befolyásolják, abból mindig rossz döntés lesz. Tekintet nélkül arra, hogy gyorsan vagy lassan hozza meg valaki.
Ha választanod kell a szíved és az eszed között, mindig menj a szíveddel. Az eszed ismer mindenkit, de csak a szíved ismer téged.
Minden egyes nap egy döntéssel ébredünk, hogy mit akarunk adni a világnak. Arra kérlek benneteket, hogy minden egyes nap a szeretetet válasszátok.
A lelkiismeretlenség elítélése mellett a döntéshozás bátorságát is el kell ismerni ugyanakkor. Mert hazugságban élni mindennél méltatlanabb.
Elhiszem, hogy mindent tudni akarsz, csakhogy a tudáshoz tettek kellenek. (…) Először is döntened kell… ki kell találnod azt, hogy melyik irányban haladsz tovább. Mész tovább az ismeretlen úton, vagy megállsz ezen a ponton. Ha maradsz, ahol vagy, mostantól azt fogod látni, amit látni akarsz, bármit is ábrázoljon a kép, de ha folytatod az utadat, ki tudja, mikor tudod meg, mi van rajta.
Nem születünk jónak vagy rossznak. A sorsunkat az határozza meg, hogy milyen döntéseket hozunk.
Minden pillanatban létezik egy választás. Belekapaszkodhatunk a múltba, vagy elfogadhatjuk az elkerülhetetlen változást. És engedjük, hogy kibontakozzon előttünk egy szebb jövő. Egy olyan bizonytalan jövő, mely még több bizonytalan szövetséget követel. Bárhogy is legyen, egy új nap közeledik, akár tetszik, akár nem. A kérdés az, hogy te irányítod vagy ő fog irányítani téged.
Amikor problémát teremtesz, fájdalmat teremtesz! Mindössze egy szimpla választásra, egyszerű elhatározásra van szükséged: bármi is történjék, nem teremtek magamnak fájdalmat. Ez ugyan kis döntés, de radikális! Addig nem szánod rá magad, amíg torkig nem vagy a szenvedéssel, amíg igazán eleged nem lett belőle. És addig nem is tudod elhatározásodat keresztülvinni, amíg hozzá nem jutsz a most erejéhez. Ha nem teremtesz több fájdalmat magadnak, akkor már másnak sem fogsz.
Ha valaki indulatból mond vagy tesz valamit, annak soha nem lesz következménye, ha valaki indulatból hoz meg egy döntést, azt soha nem fogja betartani. Soha. Az indulat elszáll, és ottmarad a kimondott szó súlya.
Nem nézhetsz vissza, ha egyszer eldöntötted, hogy mindent és mindenkit magad mögött kell hagynod. Vágd ki és dobd el a szíved, ha kell. Szakítsd ki magadból minden olyan porcikádat, ami maradásra késztetne, semmi ne maradjon benned, ami gátolhat abban, hogy eltűnj. Ha erre képes vagy, csak akkor tudsz megszabadulni a kínoktól.
Ha döntést hozol, hogy becsukod az ajtót, nem annak reményében kell tenned, hogy majd újra kinyílik. Szóval akarnod is kell csukva tartani, hogy amennyiben nem nyílik ki újra, ne bánd meg a döntésed.
Egy amúgy bölcs döntés is tűnhet önkényesnek a döntéshozó környezete számára.