Nem a képességeink mutatják meg, kik vagyunk, hanem a döntéseink.
– Harry Potter és a Titkok Kamrája (2002)
Aki a célt ismeri, az tud dönteni, aki döntött, nyugalmat talál, aki megtalálta a nyugalmát, bizonyosságban él. Aki bizonyosságban él, az birtokolja önmagát, aki birtokolja önmagát, az jobbá teheti életét.
Nem azért cselekszünk helyesen, mert így minden jól alakul, hanem mert ez a helyes döntés.
A jó vezető nem riad vissza a helyes döntéstől.
– Harry Potter és a Tűz Serlege (2005)
Mindannyiunknak teljes szabadságunkban áll azt választani, amit akarunk. Hatalmat kaptál a kezedbe, amelyet tetszésed szerint használhatsz. Választhatsz: Már ma boldogabban akarsz-e élni, vagy elhalasztod a dolgot holnapra. Melyik hangzik jobban? Választhatsz.
Valahányszor nehéz döntés elé kerülök, felteszem magamnak a kérdést: Mit tennék, ha nem félnék a tévedéstől, visszautasítástól, vagy attól, hogy nevetségessé válok, esetleg magamra maradok? Nos, biztosan tudom, hogy amennyiben nem törődünk a félelemmel, azt a választ kapjuk, amit keresünk.
Helyettem te ne hozz semmilyen döntést! Ha elmész, csak magad miatt menj, ne pedig miattam!
Az ember filozófiája nem szavakban fejezhető ki a legjobban, hanem a döntéseivel. Hosszú távon mi alakítjuk magunkat és az életünket is. A folyamat csak a halállal ér véget, és a döntéseink teljes mértékben a saját felelősségünk.
Lehetnének biztonságos választásaink, olyanok, amikben nem lehet túl nagyot bukni, mindig ugyanazt csinálni; de én nem erre vágyom. Nem szabad félelmet érezni, nem szabad félni a csalódástól. Én is sokszor hibáztam már, de talán éppen ez tesz sikeressé.
Esélyt sem akarnak adni, hogy más lehessek, mint az ügyeletes szőke szépfiú, és ebből egy idő után elegem lett. Képtelen lettem volna egész életemben úgy élni, ahogy azt mások előírják nekem, ezért a saját kezembe kellett vennem a sorsomat.
Minden személynek döntenie kell egy bizonyos pontnál, hogy a teremtő önzetlenség fényében fog járni, vagy a romboló önzés sötétségében. (…) Az élet ismétlődő és sürgős kérdése: „Mit teszel másokért?”
Kockáztatni nem más, mint egy pillanatra elveszíteni az egyensúlyunkat. Nem kockáztatni nem más, mint elveszíteni önmagunkat.
A döntések, amelyeket az életünkben meghozunk, nem mindig egyszerűek, de ezektől leszünk azok, akik.
Az út az erdőn kétfelé ment –
A kevésbé járt tetszett nekem,
És így lett mind ami lett, talán.
Az igazság az, hogy senki nem mer döntéseket hozni. Csak szeretik hinni, hogy igen.
A múltnak nem kell meghatározni a jövőt. Választhatunk. Mindannyian.
Sokan mondják, hogy „muszáj változtatni”, de ez csak egy utat jelent. Egy út megléte pedig még nem jelenti a szabadság meglétét. Két út közül már lehet választani. Eleve nem lehet mindenki boldog, az csak keveseknek jár.
Ha a döntést indulati tényezők befolyásolják, abból mindig rossz döntés lesz. Tekintet nélkül arra, hogy gyorsan vagy lassan hozza meg valaki.
Csak az számít, hogy milyen döntéseket hozunk ma.