Hej tulipán, tulipán,
sóhajtásod messze száll,
sebes szárnyán visz a szél,
hallják meg, hogy van remény.
Dalszöveg idézetek
Túl minden álmon, túl az ismeretlenen,
egy ajtót nyitottak neked és nekem.
Hol két világ összeér, harangok kondulnak,
a menny és pokol bennünk egybeolvadnak.
Most, hogy meg kéne végre pihennem,
most, hogy fáradtnak érzem mindenem,
talán még egyszer jónak kéne lennem,
aztán jöjjön, aminek jönni kell.
Visszavár hazád, és mindent megbocsát.
Karjába zárja rég elkóborolt fiát.
A széllel küldi el az otthon illatát,
A fenyvesek dalát, a folyók zúgását,
És minden magyart hívó vezérlő csillagát.
Nem látlak én téged soha, soha, sohasem,
Te sem látod, hogy érted könnyes a szemem.
Nevedet hiába mondom, könnyemet hiába ontom,
A harcok mezején, valahol tőled távol…
Nem voltam jó, nem voltam rossz,
Azt kaptam mindig, ami jár,
És örültem annak, hogy ismertelek,
És ismertél te is talán.
Lesz itt minden, ígérem, ha felkelsz egy napon,
meglátod, ha odasétálsz, s kinézel az ablakon.
Utazgatunk, elmegyünk, csavargunk majd, te és én,
csak egyet tegyél meg nekem, gyógyulj fel a kedvemért.
Hallgatom halk szuszogásod, ez most minden örömöm,
az ember oly tehetetlen, ha a kaszás áll a küszöbön.
Nekem meg volt egy gádzsim Kapolcson
olyan, akit senki sem kap olcsón,
kapós volt, elkaptam a platóson, azt mondta szeret,
én meg hagytam, hogy hadd oltson..
Előbb előttem kéne, legyenek az emlékek,
ahhoz, hogy hátat fordítsak.
Mint a barack, körtepálinka; denatúr’ a vérben
Koholt hazug áhítat; az alkohol de nagy úr!
A lelked a dallam, a tested a ritmus, az elme az rím, ez zenebuddhizmus.
Drágám, a koporsóra nem kell piros rózsa,
csak szólj muternak legyen gondja egy csokor mikrofonra!
Majd mindenki belebőg, tele sír-verselve
egy kis szelet temetőt, míg készülők a nagy talkshow-ra,
ahol Jézus a host, s Mária koktélt oszt.
Te is bűnös vagy kartárs; már annyi a karmád,
hogy nincs hova inkarnáld. Túl sok volt az előzőbe,
most meg itthagynád a csomagmegőrzőbe?
Egy Házam van, annak az Égbolt a teteje,
padló a végtelen Föld, falak nincsenek.
Apám a Nap, Hold Anyám, Csillagok a gyermekek,
határtalan horgolják illatok a kertemet.
Az ember ezen a Földön csak egyszer él,
S ha nincsen barátod, elvisz a szél.
Pénz, pénz-pénz-pénz, pénzecske
Jöjj-jö-jö-jö-jöjj ide
Pénz, pénz-pénz-pénz-pénz-pénz-pénz, pénzecske
Pénz, most jöjj ide-e-e!
A bizalom olyan, mint egy tükör: ha eltörik, megjavíthatod, de a tükörképen akkor is látod a törést.
